A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1915
1915 / 1-2. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 8. jelentése, az 1914. évről
8 PÉNZÜGYEK Finanzen — Finances Az 1914. évi könyvtári költségvetés úgy abszolúte, mint relative erősebben emelkedett, mint azelőtt. Végső összege 284.634 K az 1913-ik évi 193.855 K-val szemben s így az emelkedés több mint 90.000 K, vagyis az előző évi költségvetésnek közel 50°/o-a. Meg kell azonban jegyezni, hogy az emelkedés ez aránya ezúttal jórészt abban a körülményben találja magyarázatát, hogy a Központi Városháza épületéből történt kiköltözésünk folytán korábban a Városháza épületfentartási és házbérszámláján elszámolt kiadások most a Könyvtár költség' vetésében jelennek meg és magukban 42.382 K-t tesznek ki. így a valóságos emelkedés valamivel kevesebb, mint az előző évi, nevezetesen 48.397 K, az 1913. évi 51.574 K emelkedéssel szemben. E többletnek közel egy harmada könyvbeszerzési és könyvkötési hitelünkre esett, személyi kiadásokra is tekintélyes rész, azonban a tervbevett szervezések elhalasztása folytán e többletnek csak kis része lett fölhasználva. A személyi kiadások előirányzatának emelkedése 21-9%, a könyvbeszerzési és kötési költségeké 21-6°/o; a költségvetés többi szükséglete arányosan emelkedett. A köitségvetés részletes adatait a Függelékben közöljük. SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYZETI ÜGYEK Organisation und Personal — Organisation and staff Már az 1913-ik évben utasította a Közgyűlés a Tanácsot, hogy az 1911-iki státus- és fizetésrendezés alkalmával véglegesen el nem intézett szakoknál, valamint az összes többi szaknál utóbb mellőzhetlennek fölismert szervezések tekintetében előterjesztést tegyen. Emlékezetes, hogy a könyvtári szak 1911-ik évi szervezése kifejezetten ideiglenesnek volt minősítve, nemcsak az intézmény fiatalsága miatt, hanem azért is, mert a már akkor tervbevett harmadik könyvtári kategóriának, a könyvtári kezelőtiszti csoportnak, szervezése pénzügyi és személyi okokból elmaradt. Ezért alulírott már 1913-ban részletesen megokolt előterjesztést tett a könyvtári szervezések dolgában. Az előterjesztést úgy a Könyvtári bizottság, mint a Tanács elfogadta. Tudvalevőleg azonban az összes szervezések dolgát az általános pénzügyi helyzet miatt a következő évre halasztották, amikor azután a még egyszer revideált könyvtári tervezetet is a Közgyűlés is elfogadta. Az új szervezés a könyvtári tudományos szak azon hiányosságát korrigálta, hogy annak legalsóbb állása aránylag magasan, a IX. fizetési osztályba volt sorozva; aminek következménye, hogy az ideiglenes hivatalnoki minőségben az előírt könyvtári gyakorlatot megszerzett, egyetemet végzett fiatalemberek megválasztása sokszor jogos és erős ellenállásokba ütközik, vagy pedig átmenetileg könyvtártisztekké kell őket megtenni, ami nemcsak a Könyvtár azon szükségletével ellenkezik, amely épen a középminösítésű tisztviselők minél nagyobb számára irányul, hanem ezekre az állásokra joggal igényt tartó középminősítésű ideiglenes hivatalnokok érdekeibe is. Ezért a X. fizetési osztályba két segédkönyvtárosi állás lett szervezve, miáltal a könyvtárosok összes létszáma 5-ről 7-re emelkedik. A nyilvános szolgálat igényeinek megfelelően nagyobb arányú volt a könyvtári tisztek csoportjának fejlesztése, ahol a főtiszti állások száma 2-vel, a tiszti állásoké 3-mal emeltetett, amivel szemben azonban a titkári állás megszűnt. így itt a többlet 4 állás. Végezetül meg lett szervezve a már erősen nélkülözött könyvtári kezelőtisztek csoportja és pedig egyelőre 2 I. osztályú kezelőtiszt a X. fizetési osztályban és 4 II. osztályú a Xl.-ben, összesen 6. Vagyis az összes újonnan szervezett állások száma 12.