A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1915
1915 / 1-2. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 8. jelentése, az 1914. évről
7 tervezésének alapelvei továbbra is helyeseknek látszanak. Százados-úti fiókkönyvtárunk helyisége nincs egyáltalán arányban a teljesített szolgáltatásokkal. Általában meg kell jegyeznünk, hogy a Könyvtár működését nagy mértékben megköny- nyítette volna, ha az alapjukban amúgy is és változhatlanul ki nem elégítő helyiségeknek legalább birtokba vételére, berendezésére és karbantartására nem kellene annyi testi és idegerőt pazarolni, amennyit a rendszerré vált határidő túllépések, a szállított anyagok és eszközök minőségének rosszabbítása és a legapróbb ügyek elintézésének körülményessége és hosszadalmassága elleni állandó küzdelem a vezetőségtől megkövetel. Csakis ha ezek a bajok megszűnnek és kiváltkép csak akkor, ha új központi palotánk fölépül, lehet majd erőinket teljesen a könyvek szakszerű földolgozásának és a közönség legmesszebbmenő kiszolgálásának szentelni. És akkor majd valósággá válik a polgármester úrnak a főváros jubiláris közgyűlésén a jövő Budapestről rajzolt képe, amelyben „a sűrűn látogatott nagyszabású városi könyvtár“ is helyet foglal. A polgármester úr e beszédben újból még szorosabbra fűzte az érzelmi szálakat, amelyeket nagy büszkeségünkre mindenkor ápolt, amikor azt mondta: „Bevallom, hogy a 40 év előtti Budapestre csak nagyon homályosan emlékszem, mert épp akkor indultam el egy kis fekete táskával az oldalomon a kultúra rögös útján a belvárosi Cukor-utcai elemi iskolába, amelynek épülete épen most szolgál ki s alakul át a legközelebb ideiglenes Fővárosi Könyvtárrá.“ Minden bizalmunkat abba helyezzük, hogy mint eddig is elsősorban a polgármester úr érdeklődésének köszönhettük eredményeinket, „a nagyszabású városi könyvtár“ végleges otthonát is végül az ő szerető gondoskodása fogja megteremteni. Az építkezés ügyének a háború kitöréséig lejátszódott történetét Értesítőnkben részletesen ismertettük; az eredmény sokkal szomorúbb, semhogy kedvünk volna e jelentésben megismételni. KÖNYVTÁRI BIZOTTSÁG Bibliothekskommission — Library committee A Könyvtári bizottság a háború kitöréséig 4 ülést tartott. A február 7-i ülésen a Gróf Károlyi-utcai helyiség átalakító tervével, majd az új könyvtárnak elhelyezése kérdésével foglalkozott és a Calvin-tér mellett döntött. Március 6-án a Lajta műépítész által bemutatott Calvin-téri terveket tárgyalta és fogadta el. Június 4-én a közgyűlés elutasító határozata folytán újból tárgyalta a Könyvtár elhelyezésének kérdését és ismét a Calvin-tér mellett döntött. Június 22-én a Könyvtár 1915-ik évi költségirányzatával foglalkozott; a szervezeti albizottság határozatával szemben a könyvtári szakvizsga fenntartása mellett nyilatkozott; végül utasította a könyvtárigazgatót, hogy a Könyvtár katalógusának kinyomatására munka- és költségtervezetet készítsen. A háború kitörése óta a bizottság nem ülésezett. Ugyancsak neih tartott ülést az év folyamán a könyvtárosi vizsgáló bizottság sem. A Deák Ferenc könyvtár mellé a Tanács A 1913 : 84.473—XIV. ü. o. sz. határozatával szervezett bizottságnak tagjai voltak: Benedek Marcell dr., Farkas Ignác dr., Morvay Izsó dr., Székács Antal elnök, Wirkmann József dr., mint az alapítók képviselői és Feleki Béla dr., Glück Frigyes, Lajta Pál, Márkus Miksa és Temesváry Rezső dr., a könyvtári bizottság kiküldöttei. Ez albizottság a jelentés évében nem ülésezett.
