A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910

1910 / 2. szám - Apró közlemények

259 HÍREK ÉS KÖZLÉSEK 260 A községi nyilvános könyvtár ügye. Múlt számunkban beszámoltunk a nyilvános könyvtár ügyének fejleményeiről, egészen odáig, hogy a könyv­tári bizottság az előmunkálatok végzésével dr. Szabó Ervin főkönyvtárost bízta meg. Azóta megjelent a főkönyvtáros javaslatait tartalmazó terjedelmes Emlék­irat, amelynek konklúziója az, hogy új nyilvános könyvtár felállítása Budapesten a népesség összes osztályainak egyforma kulturszükséglete ; hogy az új könyvtár tökéletes működését legjobban biztosít­hatjuk, ha azt angol-amerikai mintára csináljuk meg; hogy az angol-amerikai könyvtárak magas- rendű szolgáltatásait Budapesten csak az összes könyvtárak közt és más hasonló irányú és célú intézményekkel létesítendő munkamegosztás és koope­ráció útján lehet megközelíteni, amely kooperáció különösen az új könyvtár pénzügyi szükségletei szempontjából Ígérkezik eredményesnek. Az Emlék­irat végül azt javasolja, hogy az összes érdekelt körök bevonásával rendezett szaktanácskozáson kellene a yzámbajövő kérdéseket megvitatni, amelye­ket 12 pontban foglal össze. E javaslat értelmében dr. Bárczy István polgár- mester június 20-ára össze is hívta az értekezletet, amelyen egyértelműleg nyilatkozott meg az a véle­mény, hogy az új könyvtárra szükség van, és a leg­több fölszólaló nagyjában helyeselte az új könyv­tárnak az Emlékiratban kifejtett működési programm- ját is. A vitában hosszabb fölszólalással különösen Alexander Bernát, Bakonyi Kálmán, Ballagj Aladár, Diner-Dénes József, Erődi Béla, Feleki Béla, Földes Béla, Harrer Ferenc, Havass Rezső, König Gyula, Lengyel Endre, Szily Kálmán stb. urak vettek részt. Az értekezlet nyomtatott jegyzőkönyve legközelebb megjelenik. A nyilvános könyvtár ügyével a sajtó is foglal­kozott. Hosszabb cikkeket közöltek róla a Magyar Nemzet, a Világ, a Népszava, a Corvina, a Népművelés, stb., kivétel nélkül igen rokonszenves hangon, amivel mindenesetre lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy ezen fontos kulturális ügyben a közvéleményt ked­vezően befolyásolják. Külön is ki kell emelnünk a Budapesti Hírlap július 10-iki cikkét, amelyben Alfa (Alexander Bernát egyetemi tanár) törekvéseink igaz természetét finoman megértő és méltányló szavakat szentel a kérdésnek. Talán nem szerénytelenség, ha ezen cikk legjellegzetesebb részletét itt is leközöljük : „A minap — írja Alfa — résztvettem azon az érte­kezleten, melyen egy nagy fővárosi könyvtár alapításá­ról volt szó. Ez is az idők jele. A fővárosnak azelőtt a legkisebb gondja is nagyobb volt ilyeneknél. El voltam készülve rá, hogy ez rendes budapesti értekezlet lesz, ahol sokat beszélnek össze-vissza, azután széjjelmen­nek és vége. De gondolkodóba ejtett, hogy az értekez­letre szóló meghívóhoz emlékirat volt csatolva, gondos, előkelő, magas színvonalon álló munka, mely szinte lehetetlenné teszi az értekezlet elpos- ványosodását. Az értekezlet közel négy óráig tartott és a végén azzal a meggyőződéssel távoztam, hogy a könyvtár meglesz, azok az urak a városházán meg fogják csinálni. Tudják, mit akarnak. Érzik a szük­ségleteket, a jövő, a fejlődő Budapest szükségleteit. Pontosan meg tudják ítélni a meglévő állapotokat. Mert nekünk nincs igazi nyilvános könyvtárunk. Az egyetemi könyvtár elsősorban a diákoké, a mű­egyetemi (a legmodernebb Budapesten, a legjobban rendezett, a legbőségesebben dotált, a legcélszerűb­ben elhelyezett) ugyancsak a diákoké, az akadémiai, a múzeumi egyebek között az anyagi eszközök elégtelenségét is sínylik. És Budapesten van olvasó- közönség. Majd meglátják, ha megnyílik az új fővárosi könyvtár, micsoda óriási olvasó serege lesz. A könyv­vétel még nincs a vérünkben, de szegények is va­gyunk. A könyvtár meg fogja sokszorozni az olvasók számát és az új könyvtár mindig több és több fiókot lesz kénytelen berendezni. A fővárosi könyvtár iránya is meg van adva. Nem az értekezlet adta meg,... de jóváhagyta, kidomborította. Az új könyvtár a nagy olvasóközönség számára lesz, de utat fog nyitni a nagy- közönségnek a tudományhoz, főleg pedig azokhoz a modern tudományágakhoz, melyeket a társadalom­hírek és közlések

Next

/
Thumbnails
Contents