A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910

1910 / 2. szám - Apró közlemények

261 hírek és közlések 262 tudományok neve alatt szokás összefoglalni, melyek a társadalmi élet filozófiáját kutatják. Kapcsolatba fogják hozni a szabadtanítással, talán a megépítendő nagy Népházában, mely a városi kultúrái élet egyik centruma lesz. Lesz ott minden ; nagy előadó-termek, olvasótermek, talán muzeális gyűjtemények, új cen­truma a városi kultúrái életnek. így jelentkezik a modern Budapest, a jövendő milliós város, melynek összefoglalt ereje nevetségessé fogja tenni azt a retrográd szellemet, azt a tehetetlenséget, melytől eleget szenvedtünk. Csak már ott volnánk a fönsíkon, ahol a levegő tiszta. Oly nehéz a följuíás, zökke­néseivel, fojtó gőzeivel, kínos kétségeivel. De Buda­pest — ez már bizonyos — fiatal város és a fiatalság életereje mindezekkel a bajokkal meg tud küzdeni.“ Könyvtári hírek. Az új könyvtár előkészítésével kapcsolatos teendők, de különösen annak a szük­sége, hogy a Fővárosi Könyvtár teljesen rendben és fölkészülten legyen majd nyilvános könyvtárrá átala­kítható, kisegítő erők alkalmazását és némely új dologi beszerzéseket tett szükségessé. A tanács megengedte ezért, hogy ez évi június 1-étől két új női hivatalnokot és egy új ügyelőfiút alkalmazzunk, és hogy Kőhalmi Béla számsegéd továbbra is a könyvtárhoz beosztva maradjon. A szükséges fede­zetről póthiíel útján kellett gondoskodni, amelyet a közgyűlés akadály nélkül engedélyezett. A két új állást Toperczer Valéria és Váradi Irma kisasszonyok­kal töltöttük be, akikkel a könyvtárban alkalmazott női munkaerők száma ötre emelkedett. Az új munkaerőket főként katalógusunk revízió­jában használjuk föl. — Dr. Varga Jenő tanár és közgazdaságtani író mozgalmat indított az iránt, hogy a könyvtár olvasó­szobáját kibővítsék és az esti órákban is nyitva tartsák. Ezen mozgalom eredményekép a könyvtár­nak száznál több állandó olvasója kérvényt adott be a polgármesterhez, aki, tekintettel a könyvtár igaz­gatóságának számos ízben tett hasonló előterjeszté­sére is, utasította a mérnöki hivatalt, hogy a szükséges átalakítások tervét készítse el. Remélhető, hogy ez a munka, amely az olvasószoba területét körülbelül 20 m2-rel fogja növelni és a személyzet dolgozó­helyiségeinek számát kettővel, még a nyár folyamán végrehajtatik. — Aktuális kérdések irodalma című kiadványunkból a könyvtári ankét alkalmából megjelent az 5. szám, Városi nyilvános könyvtárak címmel, 500 példányban. A Közleményekből is megjelent a 6. szám, Emlék­irat községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten címmel, amely 61 oldal szövegen kívül 17 táblán az amerikai könyvtárügyet szemléltető képmellékleteket is tartalmaz. Ezt a füzetet 500 példányban nyomattuk és ingyen osztogatjuk; maga az Emlékirat szövege megjelent a Városi Szemlében is. Az Értesítő ezen számában befejezést nyer a Kautz könyvtár céduláinak közlése, ezért van a szerzemények ezen jegyzékében annyi cím a régebbi közgazdasági és politikai irodalom köréből. Ebben a jegyzékben van feldolgozva a dr. Vajda Adolf fővárosi ügyvéd gyűjteményéből vásárolt nagyobb kollekció Budapestiense is. Az angol könyvtárosok helyzete. A brüsszeli nemzetközi bibliográfiai kongresszuson az islingtoni Public Libraries főkönyvtárosa, James Duff Brown az angol könyvtárosok fizetéséi, munkaidejét, szabad­ságát, nyugdíját stb. ismerteti, amely ismertetésből kitűnik, hogy helyzetük lényegesen különbözik a többi európai könyvtárosokétól. Előadásából csupán azon részeket emeljük ki, melyek a városi könyv­tárosokra vonatkoznak. A londoni községi könyv­tárakban a főkönyvtárosok átlagos fizetése évi 275 és 386 £ (6600 és 9260 korona) között mozog, az alkönyvtárosok átlagos fizetése évi 125—180 £ között, a fiók könyvtárak vezetői évi 125—168 £ átlagos fizetésben részesülnek, a könyvtári tisztviselők kezdő fizetése pedig átlag évi 29—52 £ között mozog. A vidéki városok könyvtárosainak évi fizetése a könyvtár bevételei szerint módosul s a legjobban java­dalmazott (évi 30.000 £) könyvtárakban a főkönyv­tárosok átlagos évi fizetése az 515 £-ot (12.360 koronát) is eléri, tehát magasabb a londoni községi főkönyvtárosok átlagos évi fizetésénél. A fizetéstelen gyakornokok szolgálati ideje és kötelessége ugyanolyan, mint az állandó személy­zeté. Legújabban számos német és hollandiai nő vállal angol községi könyviárakban fizetéstelen gyakornoki állást, hogy az angol könyvtárak szerve­zetét és igazgatását megismerje. A gyakornokok nem kapnak fizetést, sőt azok fizetnek a könyvtárnak, vagy a könyvtárosnak a tanításért. A londoni könyvtárak vezetői rendesen a könyv­tárépületben laknak. Nem így a vidéki könyvtárak vezetői, sőt a Carnegie könyvtárakban az alapitó levél értelmében egyetlen tisztviselő sem lakhatik a könyvtárépületben. A londoni községi könyvtárakban a főkönyv­tárosok szabadságideje 2 hét és 1 hónap között mozog, az alkönyvtárosoké és a fiók könyvtárak vezetőié 2—3 hét, a többi tisztviselők szabadság- ideje pedig 1—3 hét között mozog. A községi könyv­tárosok átlagos heti munkaideje 48 óra, de a vasár­napi szolgálatot külön fizetik. A községi könyvtárakban általában nem követel­nek különös képesítést és rendes szokás, hogy 15- 16 éves ifjak és leányok évi 13—20 £ fizetésért könyvtári szolgálatot tesznek. Számos könyvtárban azonban egyetemi végzettséget kívánnak s az elő­menetel a könyvtári tanfolyamok sikeres elvégzé­sétől függ.

Next

/
Thumbnails
Contents