A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908
1908 / 3. szám - Gárdonyi Albert: A városi könyvtárak feladatai
41 kiállításra valók, mint használatra, ámbár a szigorúan tudományos használat elől természetesen nem zárhatók el. Miután a várostörténeti könyvtárba tartozó munkák becse nagy, beszerzésük költséges s nem egyszer pótolhatatlanok, őrzésükre is kiváló gondot kell fordítani; nem helyezhetők el tehát olyan könyvtárba, amely gyakorlati célokat szolgál s kevésbbé őrizhető. Külön várostörténeti könyvtára van p. o. Páris városának, amely Páris történetén kívül csupán a francia forradalomra vonatkozó emlékeket gyűjti.1 Van azonban ezenkívül Páris városának külön közigazgatási szakkönyvtára is, amely a berlinihez hasonlóan a közigazgatási szakkönyveken kívül Páris város történetére s a francia forradalomra vonatkozó munkákat is gyűjt, sőt egyéb irodalmi termékek is találhatók benne.1 2 3 * A tudományos szakkönyvtár és várostörténeti könyvtár különválasztása nincs megvalósítva a legelőkelőbb európai városok könyvtáraiban s csupán ott valósítható meg, ahol a legújabb időben alapítanak városi könyvtárakat. A két könyvtár együttes kezelése ellen, amint láttuk, a könyvtárhasználat szempontjából emelhetők ugyan kifogások, a könyvtárgyarapítás azonban az egyesítés esetében is helyesen intézhető, ha a költségvetés a drágább várostörténeti emlékek beszerzéséről külön gondoskodik. Az együttes kezelés lehetőségét főleg az indokolja, hogy a várostörténeti emlékek gyűjtéséhez semmi különös szakképzettség nem kell; mert itt nem lehet és szabad válogatni az irodalmi termékek között, ha tárgyuk azokat ide utalja, be kell sorozni a könyvtárba. Csupán arról kell gondoskodni, hogy a közigazgatási és várostörténeti könyvtárak egyesítése esetében a várostörténeti rész biztonsága nagyobb legyen. A közigazgatási és várostörténeti könyvtáraknál fontosabb a közművelődési könyvtárak felállítása. Szándékosan említek közművelődési könyvtárakat,5 ámbár ma még általában a népkönyvtár elnevezés dívik. Népkönyvtár alatt azonban közönségesen olyan könyvgyűjteményeket értenek, melyek az alacsony értelmiségi színvonalon álló olvasók szórakoztatására és művelésére hivatvák. Ilyen alacsony értelmiségi színvonalon álló olvasók ma a vidéken találhatók még, de a városi lakosság foglalkozási köre magasabb értelmiséget fejlesztett ki. A jó közművelődési könyvtárnak számolnia kell az összes kulturfokokkal s mindannyiuk számára kell szórakoztató és művelő munkákkal rendelkeznie. A kulturfókok megjelölésére legalkalmasabb az iskolai végzettség, ámbár nem teljesen kielégítő, mert az önművelés sokban emelheti az iskolai képzettséget s megszünteti az iskolai képzettség egyenlőtlenségeit. Ez elvnek megfelelően külön kultur- fokozatokat állapítanak meg az elemi, polgári, közép-, szak- és felső iskolák. E fokozatok mindegyikével számolnia kell a jól szervezett közművelődési könyvtárnak s ezzel megszűnik a különbség a népkönyvtár és tudományos könyvtár között, amely megkülönböztetés ma még széliében dívik. Városi feladat-e közművelődési könyvtárak alapítása? Ha a nevelés egyik tényezője, az iskola- alapítás és fentartás városi feladat, akkor az sem lehet kétséges, hogy a nevelés teljesen egyenrangú tényezője, a közművelődési könyvtár is a városok gondoskodási körébe tartozik. Mert hiszen az iskola csupán részleges kielégítése a közművelődési szükségletnek, amely sok tekintetben kiegészítésre szorul s e kiegészítés legalkalmasabb eszköze éppen a közművelődési könyvtár, ahol mindenki megtalálhatja a szórakoztatáshoz és műveléshez szükséges eszközöket. De tekintsük más szempontból a kérdést. A városba tömörülés természetes okai az emberek gazdasági, társadalmi és közművelődési szükségleteinek tökéletesebb kielégítése. Főleg a gazdasági érdek az, ami az embereket a városokba hozza, a gazdasági érdek pedig annál tökéletesebb kielégítést nyer, minél műveltebbek a város lakosai. Mindazt, ami a gazdasági fejlődés útjában áll, el kell távolítani s ennek legtermészetesebb eszköze a közművelődés terjesztése. Ez érv teljesen elegendő arra, hogy a városokat közművelődési könyvtárak alapítására és fentartására indítsa, amint Amerika városai tényleg elül járnak e téren. A közművelődési könyvtárak tárgyköre nagyon bő, mert ide tartozik a tudomány, irodalom és művészet minden ága, a legalsóbb foktól kezdve a legmagasabbig. Életrajzok, nyelvtudomány, történelem, útleírások, földrajz, művelődéstörténelem, orvostudomány, természettudományok, mennyiségtan, hittudomány, bölcsészet, neveléstudomány, katonai tudományok, műszaki tudományok, művészet, szép- irodalom, egyszóval mindaz, ami tudományos művelésre, az ismeretek terjesztésére és szórakoztatásra alkalmas, a közművelődési könyvtárak tárgyköréhez tartozik. Természetesen ide tartozik a jog- és fllamtudományi irodalom is, de nem olyan széles mederben, mint a közigazgatási szakkönyvtáraknál. Ilyen általános könyvtárak csupán nagy anyagi áldozatokkal alapíthatók és tarthatók fenn, ami i város lakosságára jelentékeny terheket ró. A külföldi, főleg az amerikai és angol városok nem 1 V. ö. Bulletin de la bibliothéque et des trauvax historiques. I. Paris. 1906. (175.) 2 Catalogue des livres composant la Bibliothéque du Conseil Municipal de Paris. Paris, 1904. (908.) 8 Fritz, Die Neugestaltung des städtischen Bibliotekswesens. Berlin, 1902. (23) és Erfolge und Ziele der deutschen lUcherhallenbewegung 1902—1907. Berlin, 1907. (19.)
