A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908
1908 / 3. szám - Gárdonyi Albert: A városi könyvtárak feladatai
42 átallották e célból külön megadóztatni polgáraikat, illetőleg jövedelmük meghatározott részét fordítani könyvtári célokra. Chicago p. o. 1891-től 1896-ig 10 millió koronát költött pompás közkönyvtárára, New- York közkönyvtárai évi 2*/2 millió koronát emésztenek meg, ami az összes kiadások i/a százalékát teszi ki, Massachusetts állam városai pedig törvénnyel vannak felhatalmazva, hogy közkönyvtárak alapítása céljából évi 5 korona adót vethessenek ki fejenként polgáraikra.1 Ilyen áldozatkészséget az európai városok nem fejthetnek ki, mert adózóképességük így is nagyon igénybe van véve s túlhajtani a dolgot nem lehet. Kívánatos azonban, hogy a közművelődési könyvtárak ügye úgy oldassék meg, mint Amerikában és Angolországban, t. i. a községek gondoskodjanak könyvtárak felállításáról. Ne legyenek „szellemi népkonyhák“, melyekben a közjótékonyság nyújt alamizsnát, hanem községi intézmények, melyek használatára minden polgárnak, ügyvédnek, orvosnak, tanárnak éppen úgy, mint az iparosnak, kereskedőnek egyaránt joga legyen,1 2 s amelyekben a nevezettek mindegyike megtalálja a szellemi szükségletének kielégítésére alkalmas eszközöket. Azok a könyvtárak, melyek könyöradományképen nyújtják a népnek az olvasmányt, nem a közművelődés eszményét szolgálják, hanem elősegítik a társadalmi ellentétek fenmaradását, melyek a népesség nagy részét kizárják az igazi kultúrából. Kétségtelen tehát, hogy a közművelődési könyvtárak kulturfeladatot képeznek s a kulturfeladatok megvalósítására első sorban a városok hivatvák. Nehéz azonban e kulturfeladat célszerű megoldása azért, mert a városok, főleg a legújabban kialakult nagyvárosok területi kiterjedése megakadályozza azt, hogy egyetlen központban találjon célszerű kielégítésre az összes polgárok kulturszükséglete, több könyvtár felállítása pedig óriási anyagi áldozatokat kíván.3 Ezért p. o. Páris városa nem is állított központi közművelődési könyvtárt, hanem kerületi könyvtárakat tart fenn.4 E kerületi könyvtárak természetesen nem lehetnek úgy felszerelve, mint egy nagy központi könyvtár s így nem elégíthetnek ki minden szükségletet. Ezzel szemben célszerűbbnek látszik egy nagy központi könyvtár felállítása, míg a kerületekben inkább olvasótermek s kézikönyvtárak tartandók fenn, melyek a városi közlekedési eszközök állandó tökéletesedése folytán könnyen összeköttetésbe hozhatók a központi könyvtárral, amely lehetőleg sokirányú könyvanyaggal szerelendő fel. (Bécs, Berlin.) Tárgyalásunk kapcsán azon eredményre jutottunk, hogy a városi könyvtárak számára hármas célt lehet megjelölni: szükség van 1. tudományos közigazgatási szakkönyvtárra, 2. várostörténeti könyvtárra és 3. általános közművelődési könyvtárra. Az első a közigazgatás érdekeit szolgálja, a másik muzeális jellegű intézmény, a harmadik pedig a közművelődés terjesztésére van rendelve. Mindegyik szükséges intézmény s sorrendjüket sem lehet megállapítani, mert külön-külön álló s egymástól független célokat szolgálnak. Úgy látszik, mintha a különálló célok azt követelnék, hogy a nevezett könyvtárak egymástól függetlenül szerveztessenek. Miután azonban a gyakorlatban azt látjuk, hogy a legtöbb nagyváros egyesíti a különálló könyvtári feladatokat, úgy, hogy a várostörténeti könyvtárt a közigazgatási szakkönyvtárhoz vagy az általános közművelődési könyvtárhoz (Frankfurt a/M) csatolja: nem kifogásolható, ha egyetlen központban egyesülnek ez intézmények, csupán az legyen biztosítva, hogy egyik cél sem fog háttérbe szorulni. De ha közös intézetben is egyesül e három feladat, gondoskodni kell arról, hogy szakemberek intézzék az egyes ágak vezetését, mert csupán így biztosítható mindegyiknek a felvirágzása. Budapest székesfőváros könyvtára eleinte általános közművelődési könyvtárnak volt tervezve, amely közigazgatási szakmunkákat s a város történeti emlékeit is gyűjtötte volna. Miután azonban a város nem biztosíthatott számára e sokoldalú feladatnak megfelelő javadalmazást, meg kellett szorítani tárgykörét s közigazgatási szakkönyvtárrá lett, amely a város történeti emlékeit is gyűjti. E változtatást az is elősegítette, hogy a város egyik régi szakkönyvtára, a statisztikai könyvtár a nevezett irányokat képviselte s csekély anyagi áldozattal könnyű volt modern közigazgatási szakkönyvtárrá tenni. Mindig fenmaradt azonban még a város számára azon feladat, hogy egy nagy közművelődési könyvtárt szervezzen, amelyben a város összes polgárai megtalálják az eszközöket szellemi szükségleteik kielégítésére. E nagy feladat megvalósítása eltolódott ugyan, de reméljük, hogy a közel jövőben ez is meg lesz oldva s Budapest minden tekintetben teljesíti a kulturváros kötelességeit. 1 Meyer, Amerikanische Biblioteken und ihre Bestrebungen. Berlin, 1906. (80.) 2 V. ö. Greve, Das Problem der Bücher- und Lesehallen. Leipzig, 1908. (426) 8 V. ö. Keysser, Das Bibliotekswesen und die öffentliche Verwaltung. Köln, 1905. (51) 4 Saint-Albin, Les bibliotliéques muntcipales de la vitte de Paris. Paris, 1896. (334.)
