A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908
1908 / 3. szám - Gárdonyi Albert: A városi könyvtárak feladatai
40 megkísértette azon tárgyak összeállítását, melyek a városi közigazgatási könyvtárak szakkörébe tartoznak. Felsorolása nagyérdekü, mert a legszakavatottabb községi szociálpolitikai munka nyomán készült;1 de még sem kimerítő, mert sok tekintetben kiegészítésre szorul. Düring tanulmánya első sorban az egész államtudományi irodalmat, a közjog és közigazgatási jog, a közgazdaságtan, pénzügytan, társadalomtudomány, mező- és erdőgazdaság, bányászat és kohászat, ipar és kereskedelem, nevelésügy stb. körébe vágó munkákat, törvénygyűjteményeket, törvényhozó testületek munkálatait utalja a városi közigazgatási könyvtárak szakkörébe. Főleg azonban a községi politika főbb tárgyai azok, melyek régi és újabb irodalma egész terjedelmében ide tartozik. Düring a következő tárgyakat sorozza ide: iskolaügy és közművelődésügy (könyvtárak, olvasótermek, szórakoztató és tudományos előadások, színházak, hangversenyek, tudományos gyűjtemények), munkáskérdés (munka- és bérviszonyok, nyereségben részesedés, szakszervezeti fejlődés, ipari bíróságok és békéltető bizottságok, munkanélküliség, munkaközvetítés, felvilágosító hivatalok), kisember politika (közmunkák, tisztességtelen verseny, bértarifák, vasárnapi munkaszünet, munkaidő, bankok, árúházak, árúcsarnokok, ipari szakoktatás, iparművészet), értékemelkedési adó (forgalmi illetékek, telekadó), községi földtulajdon (telekpolitika, nyilvános sétahelyek, kertek, játszóterek, bérlet, örökbérlet, kulturmunkák), lakáskérdés (lakásfelügyelet és közvetítés, építési szabályok, telekárak, községi házak, építőszövetkezetek, kisajátítási jog, városi kölcsönök), adóügyek, községi üzemek (világításügy és vízvezeték, hirdetésügy, fürdőügy, takarékpénztárak, zálogházak, közlekedési eszközök), gyógyszertárügy. A nevezett részletkérdéseken kívül természetesen a városok szervezetére, igazgatására és pénzügyeire vonatkozó egész irodalom ide tartozik, valamint a műszaki irodalom termékei is. Amint látjuk, Düring felsorolásából hiányzanak a közegészségügyre, statisztikára és szegényügyre vonatkozó összes munkák, amelyek városi jelentősége a felsorolt tárgyakkal teljesen azonos. Ily tisztán közigazgatási tartalmú szakkönyvtárakat azonban csupán ott találunk, ahol kezdettől fogva céltudatosan a nevezett szempontok alapján történt a könyvtárba kebelezett munkák kiválasztása, ami kizárólag a legújabban, a közigazgatási szakkönyvtárak jelentőségének felismerése idejében szervezett könyvtárakban telhető fel. Ilyen könyvtár pedig nagyon kevés van, mert leginkább a régibb vegyes tartalmú könyvtárakból fejlesztették ki a városok jelenlegi közigazgatási szakkönyvtáraikat. A közigazgatási szakkönyvtárak helyét megjelöli rendeltetésük. Ott kell elhelyezve lenniök, ahol a közigazgatás szervei összpontosulnak t. i. a városházán. Gyakorlati jelentőségük ugyanis abban áll, hogy mindenkor könnyen hozzájuk tehet férni s fellelhető bennük a szükséges irodalmi útmutatás Nyitvatartásuk idejét is ugyanazon szempont szabályozza, t. i. a hivatalos órák tartama alatt kell nyitva államok, hogy a tisztviselők hivatalos munkájuk közben is használhassák. A közigazgatási szakkönyvtárak vezetése szakembert kíván, aki teljesen jártas az államtudományi irodalomban s figyelemmel tudja kisérni a megjelent szakmunkákat. A szakszerű vezetés hiánya okozta, hogy a berlini Magistrats-Bibíiotek-ból 1899-ben ki keltett selejtezni a nem közigazgatási érdekű munkákat. E kiselejtezés után a könyvtárban csupán a jog- és államtudományi, községi közigazgatási, közgazdasági, társadalomtudományi, közegészségügyi s egyéb községi érdekű szakmunkák maradtak benn. E közigazgatási szakmunkákhoz sorozták még a Berlin történetére vonatkozó munkákon kívül a porosz történetemre, német történelemre, általános művelődéstörténetre s az újkori történetre vonatkozó munkákat is.1 2 Az ily módon újjáalakított berlini Magistrats- Bibliotek azonban így sem tisztán tudományos szakkönyvtár, hanem egyszersmind várostörténeti könyvtár. Vita tárgyát képezheti e helyütt, hogy célszerű-e a közigazgatási és várostörténeti könyvtárak ilyen összeolvasztása, illetőleg közös kezelése. Lényeges különbség van ugyanis nem csupán a két könyvtár tárgya, hanem rendeltetése között is. A közigazgatási szakkönyvtár, amint láttuk, gyakorlati célokat szolgál s a közigazgatás menetével áll szoros összefüggésben. Egészen más célokat szolgál a várostörténeti könyvtár. Ez utóbbi azon könyvtárak közé tartozik, melyek nincsenek gyakorlati használatra rendelve, hanem a melyek főcélja a munkák megőrzése. Múzeumi jelleget látunk a várostörténeti könyvtárakban, melyek azon célból állíttattak fel, hogy minden nyomtatott emléket összegyűjtsenek, ami a város történetére vonatkozik. E könyvtárak anyaga tehát nincs gyakori olvasásra szánva, sőt egyenesen kizárja a gyakori használatot, mert ez által megrongálódnak a könyvek, s a várostörténeti irodalom termékei a legtöbb esetben annyira becsesek, hogy csupán nagy anyagi áldozatokkal szerezhetők be újra, sőt gyakran egyetlen példányok s így elpusztulásuk esetén teljesen pótolhatatlanok. Az ilyen munkák inkább 1 Damaschke, Aufgaben der Gemeindepolitik. 2 Katalog der Bibliotek des Magistrats zu Berlin. Berlin, 1902. (756.) 1. Nachtrag. Berlin, 1906. (476.) 2. Nachtrag. Berlin, 1907. (106.)
