A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908
1908 / 3. szám - Gárdonyi Albert: A városi könyvtárak feladatai
39 A városi könyvtárak feladatai. Irta: Dr. Gárdonyi Albert. A város az ipar és kereskedelem központja már évszázadok óta s ugyanaz ma is. Az ipar és kereskedelem jelentősége azonban legújabban lényegesen megváltozott a műszaki tudományok fellendülése s a pénzgazdaság kialakulása következtében. A mondott tényezők hatása alatt a gazdasági élet élére azon termelési ágak jutottak, melyek kezdettől fogva a városok falai között virágzottak s most megizmosodva, a várost is naggyá és jelentőssé tették. A városok lakossága nap-nap után gyarapodik s e gyarapodás nyomán nem csupán a városok gazdasági élete válik elevenebbé, hanem a társadalmi és kulturális élet is egészen átalakul s a városok kuiturfeladatai jelentősebbek lesznek. A városi lakosság gazdasági helyzetének megváltozásával a társadalmi és kulturális igények is megváltoznak, illetőleg olyan társadalmi és kulturális igények támadnak, amelyek kielégítése a városok életbevágó feladata. E társadalmi és kulturális igények kielégítése természetesen óriási anyagi terheket is ró a városokra, amelyek csupán az adózási kötelezettség helyes elosztásával volnának ellensúlyoz- hatók. Miután azonban a nevezett társadalmi és kulturigények kielégítése, illetőleg a kielégítés meg kisérlése anélkül történik, hogy az adózás terén szükséges reformok megvalósíttatnának, a városok eladósodnak s ez eladósodás mindaddig állandóan emelkedik, míg az adóreform meg nem váltja a városokat a fenyegető gazdasági csődtől. Tagadhatatlan, hogy a társadalmi és kulturigények felismerésében óriási szerepe van a munkásság szervezkedésének, ami gazdaságilag valamennyire függetlenitette a munkásságot s e gazdasági függetlenséget nyomon követték a társadalmi és kulturigények. Ez utóbbiak felszínre vetésében és kiküzdésében a munkás szakszervezetek viszik a vezérszerepet s ha a nemzetek kulturális színvonala emelkedett és emelkedni fog, az a szakszervezeti mozgalommal szoros összefüggésben áll. A legújabban felmerült kulturfeladatok közé tartozik a városi könyvtárak alapítása is. Hajdan nem fektettek különös súlyt városi könyvtárak alapítására. Ha valamelyik városi polgár hagyatékából könyvgyűjteményhez jutott a város, átvették, megőrizték, de egyáltalán nem törődtek azzal, hogy mi a tartalma az alapítványnak, kellene-e gyarapítani, hasznára válhatik-e a város lakosságának s hozzáférhetnek-e az érdeklődők.1 A magyarázata mindezeknek abban rejlik, hogy az iparost és a kereskedőt teljesen lekötötte a foglalkozása, az önművelésre ideje nem maradt, a közügyekre befolyást nem gyakorolt s ezért a közügyek intézésével nem törődött; akik pedig a közügyeket intézték, nem igyekeztek a közigazgatást újabb terhekkel nehezebbé tenni. A régi könyvtárak különben is többnyire egyéni kedvtelés kielégítésére szánt tudományos szakkönyvtárak voltak, amelyek a városi lakosság szellemi szükségleteit messze túlszárnyalták s számukra élvezhetetlen olvasmányokat tartalmaztak. Egészen megváltoztak a viszonyok a legújabb időben. A városi lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális igényei a városi közigazgatást annyira megnehezítették, hogy helyes intézése csupán a szakirodalom állandó ismerete mellett lehetséges. E szak- irodalom pedig ma már olyan bőséges, hogy termékei hatalmas tömeggé nőttek s állandó gyűjtésük külön tudományos szakkönyvtárt tesz szükségessé. E szakkönyvtár nem csupán a város közigazgatását intéző tisztviselők számára nélkülözhetetlen, hanem a város összes polgárai számára is, mert a városi önkormányzat a város polgárainak is befolyást biztosít a közügyek intézésére s ezek csupán úgy élhetnek törvénybiztosította jogaikkal a köz javára, ha a szakirodalomban kellő jártassággal bírnak s alkalmuk nyílik e célra berendezett könyvtárban szakismereteiket állandóan gyarapítani. E változás teremtette meg a modern közigazgatási szakkönyvtárakat, melyek felállítása állandóan napirenden van.1 2 A városi közigazgatási könyvtárak feladatkörének messzeágazása ismeretes mindazok előtt, kik a városi közigazgatás tömkelegében jártasak. Düring legújabban megjelent könyvtári tanulmányában3 1 Például Wallraf Ferenc kanonok 1824-ben Köln városának hagyományozza 15.000 kötetből álló könyvtárát s az 1880-ig a városi levéltár homályában nyugszik. Budapest számára Frank Ignác egyetemi tanár hagyományozott 1850-ben gyönyörű könyvgyűjteményt s 1875-ben e gyűjtemény legnagyobb részét átengedte a város az egyetemi könyvtárnak, holott ennél alkalmasabb anyagot városi könyvtár számára alig lehetett volna találni. 2 Legújabban például Milanóban és Londonban szerveznek külön közigazgatási szakkönyvtárakat. 8 Die Gründung von Stadtbiblioteken. (Kommunale Rundschau. Jg. 1. 262. s kk. 11.)
