A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
II. Állami régiségek
54 456. Römer Flóris Magyar régészeti krónika. 984. = AK 7 (1868). p. 183—184. 545 Mérföldkő lelet = CIL6467 = 10618. 457. Mérföldkő = AÉ 1 (1869). p. 69. 531 Z e u t n e r Istók Óbudáról a M. N. Múzeum- nak ajándékozza. 458. Mérföldkő a Buda, Üj-u. 732. sz. ház előtt. = AÉ 2 (1870). p. 236. & 247. 531 Zsigmondy Gusztáv jelentése az Akadémia archaeologiai bizottságához. A második közlés a kő töredékes feliratát adja. 459. Fröhlich Róbert Három római mérföldmutató. = AÉ új f. 7 (1887). p. 251—255. 531 [Budafoki sorházhoz közel :] 1. Mac r in us császár korából Kr. u. 217. 2. Severus Alexander császár korából Kr. u. 230. 3. Philippus császár korából Kr. u. 244— 249. 460. Mérföldkövek = AÉ új f. 10 (1890). p. 331. 531 461. Mahler Ede Pannóniái feliratos emlékek. (Első közlemény.) = AÉ új f. 27 (1907). p. 140—151. 531 5. Töredékes sírkő, amelyen Aug(ustali) Col(oniae) Aqu(inci) olvasható. — 6. A CIL 3729 = 10634. sz. elveszettnek tartott mérföldkő. 462. Mahler Ede Római feliratos emlékek Dunapenteléről. = AÉ új f. 29 (1909). p. 238—245. 531 12. Egy csonka mérföldkő, mely Aquin- cumtól számítva a XLV1I. római mérföldkövet jelzi. Vide: 267, 269, 291, 305, 321, 785. 8. Transaquincum. 463. Jankovich Miklós Magyar szó-nemzés ötven példákban. Pest : Eggenberger 1812. Múz. kvt. »Pestnek tája Trans-Aquincum, a hol tudniillik a Római excubiák tornya állott . . .« p. 56. 464. Hfaliczky] Afntal] Rövid értekezés egy hídvárról (de muni- mento pontis), mely a pesti Dunaparton, a régi római Aquincum, a mostani Óbudának általellenében állott és némely Vincentia névvel megkülönböztetett tég- lákrul, melyek az említett hidvárnak omladékaiban találtattak. = TGy 3(1820). p. 9—26. В 051/99 A pesti városszépitő bizottság téglagyára mellett talált római téglák és a Dunáig vezető 100 lépés hosszú és széles falmaradványok leírása. A téglákon Vicentia, Leg. II. Adi. P. F., Coh. VII. Br. Ant. felírásos bélyegek és állatnyomok láthatók. A Vicentia bélyeg szerinte egy cohors neve, maga az építmény pedig hídfő volt. Contra-Aquincum helyét az Ördögmalom tájára teszi, bár belátja, hogy bizonyítékok hiányoznak. Két általa talált bronzérmet (Constantinus és Constans) ír le. 465. Pest Horváth István alapján Pest történetének összefoglalása. Trans-Acincum szerepét csak hipotézisként fogadja el. = R 1835. p. 771—773. В 051/12 466. Palugyay Imre Buda-Pest sz. kir. városok leírása. Pest : Länderer & Heckenast 1852. X, 549 [& 3] p. (Magyarország... legújabb leírása, 1.) В 910/16 Buda Aquincum és Sicambria nevéről, p. 3—7. »Pest őseinknek letelepedésekor már fennállott ; s minden kétkedés nélkül osztható íróink legtöbbjének Pest eredetére vonatkozó tanja : miszerint ama korban, midőn a mai Ó-Buda helyén, Flavius Vespasianus alatt, a második számú római légió, a közelében levő számos gyógyforrásokról Aquincum- nak nevezett erősséget építé : ezzel szemközt a Duna túlpartján, ama úgynevezett »ördög malom« táján szinte létezék más római telep »Trans-Aquincum« nevezet alatt ; s hogy az nem volt bizonyos körbe szorított város, hanem több egymástól bizonyos távolságra fekvő védvárakból, — mellyeket a mondott légió a dunántúli részeknek, a barbárok, birtokaikkal egész a Tiszáig terjeszkedett jászok és metanasták elleni védelmezésre emelt — állott légyen ; igen valószínű abból, mivel az ájtatos iskola szerzetnek pesti háza helyén, de más helyeken is találtatnak romok, mellyek építési modoruk után Róma uralkodása korából maradottaknak ismertetnek fel.« p. 286—287. 467. Römer Flóris Pannónia területén Magyarországban fennmaradt nehány római várnáról. = AK 3 (1863). p. 33—53. 545
