A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma

II. Állami régiségek

55

p. 49—51 Aquincum. M a r s i 1 i és Bél adatainak ismertetése. A rommaradványok fokozatos pusztulása. A vízvezeték vonala. — p. 51—53 Trans-Acincum, Quadriburgum, Vincentia cím alatt összefoglalja az idevonatkozó adatokat, Haliczky és Paur kritikájával.

468. Römer Flóris

Magyar régészeti krónika. 827.

= AK 6 (1866). p. 108. 545

Transaquincumban [Rákos patak torkolata] az utolsó három év óta »a belső árokkal kerített négyzetnek . . . minden nyoma eltűnt. Egyedül a külső mélyebb árok, az árokban létező íal romok és a bőven elszórt cserép- és téglád rabok mutatják még, hogy itt római erődítés volt«. Bélyeges téglák leírása.

469. Rómer Flóris

Magyar régészeti krónika. 907.

= AK 6 (1866). p. 177. 545

»Pest felül a fürdősziget irányában a parton sok téglatöredék vagyon, mely a trans- aquincumi castrumból oda került.«

470. Rómer Flóris

A régi Pest c. akadémiai felolvasásának ismertetése.

= MÁÉ 5 (1871). p. 107—113. 521

A római erődítési rendszernek, melyet évek óta tanulmányoz, egyik követelményéül bizonyítja be azt, hogy »a hol mai nap Pest belvárosa északkeleti sarka áll, hajdan egy római castellum kívántatik, mely, ha a régi alaprajzokat, és a három ismerős tornyot is vesszük tekintetbe, melyek egyike a régi posta utczának északnyugati sarokház (Péchy, К о p p i, S c h о p p e r) szögletén, a régi Rondella, másik a Szentkirályi Mór-féle ház sarkán, a harmadik a mai angol királyné vendéglő homlokzata közepe táján állott, és ezen tornyok közeit a váczi utcáig és onnan a Szentkirályi házig kiegészítjük, kapunk egy 3 holdnyi területet, mely keletelésre és alakra nézve a római castellumnak egészen megfelel.«

471. Rómer Flóris

A régi Pest. Bp. : Eggenberger 1873. 240 p. В 943/1

Pest-belváros mint római castellum Contra- Aquincum helye a Rákos patak torkolatától délre, mint már Podhradczky is állította. (Buda és Pest p. 63.)

472. Igló K.

Római építvény maradvány.

= AÉ 12 (1878). p. 125. 531

A Duna jobbpartján, Pest és Újpest határán az ú. n. Vizafogónál a »Vicentio in barbarico« nevű római erődről, amelynek néhány pillérét ásták fel. Az épület észak-déli irányban húzódik és 60 lépésnyi hosszúságban 12 oszlop mutatja irányát. A déli oldalán 64 lépés hosszúságban további 4 oszlop van. Az oszlopok alapja tégla és a faragott kövek egymásba illeszkednek.

AValentinianus idejéből származó Frigeridus V. P. bélyegű téglákon kívül e helyen későbbi időből való vastárgyakat és Crispus, Constantinus Max. Aug., J u 1 i a n u s f. érmeket találtak.

473. Illésy János

H a 1 i t z к y Antal jelentése a trans- aquincumi eró'dről.

= AÉ új f. 14 (1894). p. 381—382. 531

474. Palóczi Edgár Contra Aquincum.

= PH 1913. május 17. 73

475. Ausgrabungen auf dem alten Piaristen- gelände, Das Resultat der —.

= PLI. Morgbl. 8. Jun. 1932. 75

Nach Abhebung der Kulturschichten aus der Barockzeit, der Türkenperiode und der spätmittelalterlichen Ära wurden eine Begräbnisstätte aus der Zeit der Árpádendynastie blossgelegt ferner eine 3 y2 Meter dicke Mauer, die als ein Bestandteil des längst schon in dieser Stelle vermuteten römischen Kastells identifiziert werden konnte. Bekanntlich wurde seiner zeit — anlässlich des Baues der Elisabethbrücke — ein Rundturm freigelegt, von dem man aber damals noch nicht wusste dass er römischen Ursprungs ist. Auf der jetzigen Ausgrabungstätte wurden auch die Grundmauern eines vierkantigen Turmes mit Eingang sowie eine Ecke des nächtsfolgenden Wachturms ausgegraben, so dass man sich ein genaues Bild von der einstigen Form und dem Umfang des Kastells gestalten kann. Das Castrum erstreckte sich über das Gebiet der heutigen Innerstädter Pfarrkirche und es ist nicht ausgeschlossen, dass die Kirche eben deshalb hier errichtet wurde, um die ausserordentlich starken Grundmauern des römischen Baues zu verwerten.

476. Szekula Jenő

Pest legősibb tornya a piaristák telkén. Diocletianus római császár vára a Dunaparton.

= PH 1932. jul. 20. 73

A pesti castrum 294-ben épült. Diocletianus építette és az építésnél talán személyesen is jelen volt. Erre vallanak a »Cohors Alpinorum« bélyeges téglák. Ez a cohors u. is a császár testőrsége volt. amely elkísérte Diocletianust utazásaira. A vár szélessége és hosszúsága is kb. 110 m lehetett. A castrum egyik tornya a kapubejárattal a piarista telken folytatott ásatások alkalmával felszínre került és a castrum körvonalai részben szintén kimutathatók. A torony fölé földalatti bejárót építenek és múzeummá képezik ki a környékét, amelyben a telken talált egyéb római régiségeket is kiállítják.

477. Nagy, Ludwig Transaquincum.

= PWK 6A (1937). col. 2148—2150.

61749

Vide: 267, 286, 440, 467, 536, 1060.