A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
Előszó
5 Inscriptionum Latinarum számaival, valamint a Römer—Desjardins- féle nagy kiadvány megfelelő számaival. Ezeken kívül a feliratos kövek irodalmát felhasználtuk bibliográfiánk egyéb tárgycsoportjainál is, ahol az egyes feliratok már tartalmi vonatkozásaik miatt is szerepeltek. A bibliográfia egyes fejezeteinek beosztásánál egyébként a mai tudományos rendszerezés kategóriáit tartottuk szem előtt. A bibliográfia összeállításánál a monografikus anyagon kívül az általános archeológiái munkák, az archeológiái és egyéb szakfolyóiratok is forrásul szolgáltak. A felhasznált folyóiratok jegyzékét közöljük. Tekintettel bibliográfiáink kiadásánál követett régi gyakorlatunkra, a hírlapirodalom bőséges anyagából csak kivételesen merítettünk. Fölvettük a hírlapirodalom anyagát akkor, amikor ezek folyamatos és kimerítő leírást szolgáltattak (különösen a 80-as évek ásatásairól és leleteiről) és fölvettük akkor is, amikor egyes emlékek leírása máshol fel nem található. Ez az eset forog fenn a legújabb aquincumi leleteknél. Ezek a hírlapi közlemények az Aquincumi Múzeumnak és a Fővárosi Könyvtár Budapesti Gyűjteményének újságszelvény gyűjteményében is megtalálhatók. A Fővárosi Könyvtárban meg nem levő szakmunkákat a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtára és a Régészeti Osztály könyvtára, továbbá a Pázmány Péter Tudomány- egyetem Könyvtára és az Aquincumi Múzeum könyvtára bocsátotta rendelkezésre. Bibliográfiái csoportosításaink közé fölvettük az Aquincum feltárásában közreműködő magyar archeológusok életrajz-irodalmát is. Römer Flóris, Hampel József, Torma Károly, Fröhlich Róbert és Kuzsinszky Bálint működésének méltatásai az Aquincum köré csoportosuló tudományos munka állomásainak egy-egy szakaszára világítanak rá. Ezek között különösen Láng Nándornak a Régészeti Társulat 1927. évi évkönyvében a hatvanéves Kuzsinszky Bálint életéről és működéséről szóló tanulmánya érdemel figyelmet. Szólnunk kell még a legutolsó évek új tervekben és eredményekben gazdag munkásságáról. Ezeknek élén a Kuzsinszky örökébe lépett Nagy Lajos áll, aki Alföldi Andrással, a Dissertationes Pannonicae szerkesztőjével, az aquincumi archeológia ügyét európai színvonalon, szerencsés kézzel és meglátásokkal irányítják és tanári működésükkel már szakavatott ifjú régész-gárdát neveltek fel. Az ő munkásságuk eredménye a pannonjai rómaiság kultúrájának és elmúlása időpontjának meghatározása, valamint a köz- és magánrégiségek feltárásával (vallási, építészeti, művészeti, temetkezési, katonai, limes) végzett új alapvetések kidolgozása. Aquincum feltárásának a most megkezdett városrendezési munkálatokkal új fejezete kezdődik. Remélhető, hogy mindazok a kérdések, amelyek eddig függőben voltak, vagy csupán feltevéses alapon nyugodtak, a közeljövőben végleges megoldást nyernek. A bibliográfia munkálatait dr. Kelényi B. Ottó főkönyvtáros és dr. Szász Béla könyvtáros végezte. Praefatío. Commentarii rerum Budapestiensium recentiores, iám a vicissitudinibus pagi Eraviscorum, mox municipii, dein civitatis Romanae — quod proxima vicinitate urbis nostrae situm Aquincum appellabatur, — conantqr fila ducere ad primordia civitatis nostrae Budapest, quaerentes eximium caput temporum praeteritorium hic unó ac continuo tenore enarratum. Nec longius labuntur
