A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV. Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718
Előszó
16 illusztrációjaként is megjelent, ezenkívül különböző feliratokkal ellátott röplapjai a német és holland nyelvterületeken nagyon el voltak terjedve. Az ifjabb Matthias Merian-nak, Sandrart tanítványának rézmetszete Buda ostromáról, bár a szerzőnek Lotharingiai Károllyal szoros kapcsolatai voltak, szintén kevésbé megbízható. Annak ellenére, hogy a művésznek lett volna alkalma Buda topográfiai viszonyairól és várossziluettjéről közvetlen tapasztalásból adatokat gyűjteni, munkája apjának 1638-ban megjelent művére támaszkodik. Hallart rajzait Michael Wening nürnbergi rézmetsző-mester karcolta rézbe. Ő is Miksa Emánuel környezetéhez tartozott és a magyarországi hadjáratról több csatajelenetet örökített meg. Johann Franz Wussim müncheni rézmetsző, aki később Bécsben és Prágában dolgozott, sok középszerű értékű munkájáról ismeretes. Ezek között szerepel Budának a Vérmező felőli ábrázolása, amelyben a mozgalmas előtértől eltekintve, jórészt szintén Merian nyomdokain halad. Justus van den Nypoort utrechti rézmetszőmester 1683 óta Ausztriában élt és noha ábrázolásaiban A. van Ostade és C. Bega nyomán haladt, hiányzik belőle a kidolgozás művészi finomsága. Vallásos és allegorikus ábrázolásait, hasonlóképpen harci jeleneteit dilettantizmus jellemzi. Megemlítendő róla, hogy Feigius Adlers-Schwung-jának illusztrációiban is közreműködött. Csak nevük szerint soroljuk föl azokat a mestereket, akiknek neve az általános műtörténetben is ismeretes. Ilyenek az olaszok közül: Sebastiane Bianchi rézmetsző, archeológus és műkiadó, Giovanni Antonio Bosio (Bossi, Bosso), aki Velencében és Pármában mint rajzoló és rézmetsző működött, Giovanni Baptista Falda (Falta) római rajzoló és rézmetsző, Cesare Laurentio (Lorensi) milánói rézmetsző, aki Priorato : »História di Leopoldo« c. munkájának illusztrálásánál is közreműködött, Ludovico Mattioli bolognai tájképfestő és rézmetsző, akinek történelmi allegorikus rajzai, portréi, színházképei és könyvillusztrációi egyaránt ismeretesek. Guiseppe Maria Mitelli bolognai rajzolónak, festőnek és rézmetszőnek működése részben szintén a török háborúk magyarországi fejezeteihez fűződik, G. F. Pesca (Pescha) nápolyi rézmetsző, Giovanni Jacopo Rossi római rézmetsző és műkiadó, Philipp Schor X. Kelemen és XI. Ince pápák udvari festője volt. A németek közül: Johann Azelt (Azold, Atzelt) nürnbergi rajzoló és rézmetsző, Peter Schubert von Ehrenberg antwerpeni származású német festő, Matheus Eimmart regensburgi festő, H. Franc de Landgrave bécsi rézmetsző, Johann Gáspár Gutwein regensburgi rézmetsző, Johann Georg Heintsch prágai festő, Hermundt bécsi rézmetsző, Johann Jacob Jezl (Jetzl, Uetzl) innsbrucki rézmetsző, Johanna Sibilla Küsel (Küselin, Kräusin) augsburgi rézmetszőnő, Johann Martin Lerch bécsi rézmetsző, Jacob Müller prágai rézmetsző, Elias Nessenthaler augsburgi születésű Nagyszombatban és Bécsben élő rézmetsző, Johann Andreas Thelott augsburgi rajzoló, aki a Neueröffnete Ottomanische Pforte-t illusztrálta, Johann Jacob Thourneyser bázeli születésű rézmetsző, aki Bécsben Lipót császár megbízatására dolgozott, Johann Jacob Vogel nürnbergi rézmetsző, aki főképpen könyvillusztráció terén működött, Joseph Waldmann innsbrucki rajzoló és festő,
