A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV. Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718
Előszó
13 munkájáról a hangsúly a hadimérnökökre megy át. Sokszor azonban a művészi és technikai követelmények szerencsés módon találkoznak egy-egy műben, különösen azoknál, akiket életsorsuk Buda ostromához vitt és megfelelő topográfiai ismerettel rendelkezve, a vár erődítéseinek, az alaprajznak, az ostromműveknek ábrázolási technikáját a művészi vonalvezetés és ábrázolás követelményeivel együtt szerencsésen oldották meg. Hogy ezeknek a mérnök-művészi munkáknak technikájába behatolhassunk, tudnunk kell, hogy a rajzolók nagy részben nem kedvtelésből, hanem a hadvezérek szükségleteihez képest, bizonyos pontosan körvonalazott feladatokkal oldották meg munkájukat. Amiként a naplószerű jelentések nagyrésze a hadvezérek által irányított hivatalos szervek útján került elsősorban a császári udvarba, majd pedig bécsi forráson át az irodalomba, úgy azok az alaprajzok, város- és ostromképek is, amelyek a hadikrónikák illusztrálására készültek, megjelenésüket a hadvezérek rendeletének köszönhetik. Ezeknek a szigorúan hadicélokra készült ábrázolásoknak felhasználásával készült azután többé-kevésbé alapos utánrajzolás útján a metszeteknek nagy tömege. A kor szokása szerint a krónikákban megjelent lapokat, főként a nagyobb méretűeket, önállóan is megjelenítették, leginkább oly módon, hogy a metszet alsó részére az események rövid összefoglalását tartalmazó szöveges részt is ragasztottak. Ebből azután a variáns röplapoknak, a felhasználás különböző formáinak hosszú skálája keletkezett. A művészi feladatok sokszor szűkreszabott korlátái mellett értjük meg azután, hogy a Buda ostromairól készült illusztrációkat túlnyomóan kisebb művészek készítették, az igazi nagyságok azonban a témakörtől távolmaradtak, vagy feladatukat a topográfiai hűségre való törekvést mellőzve oldották meg. E másod- vagy harmadrangú művészek azután sokszor az eseményektől távol bizonyos történeti események ismeretével oldották meg Buda visszafoglalásának ábrázolását oly motívumokkal, amelyek éppen rendelkezésükre állottak. Főként ennek tulajdonítható azután az elő-, közép- és háttérben észlelhető genre-szerű ábrázolásokban való nagy eltérés. A majdnem három hónapig tartó ostrom a hadiélet terén is számos változatot idézett elő. A hadseregek, hadoszlopok, ezredek csak nagy vonalakban maradtak meg az eredeti tervnek megfelelő elhelyezésben, elhelyezkedésük az ostrom folyamán a pillanatnyi helyzetnek megfelelően módosult. Az ostrom folyamán sokszor megismétlődő rohamok, egyes ezredeknek ennek következtében történt megfogyatkozása, a hadseregeken belül új erőcsoportosítást tettek szükségessé. A fortifikációk bizonyos pontjainak elfoglalása a circumvallatiós-rendszer némi módosulását hozta magával, amikről a hadikrónikák főként a sok százszámra ismert relációk részletesen megemlékeznek. A fölmentősereg közeledése, a kitörést megkísérlő budai basa hadimozdulatai szintén sok átcsoportosulásnak voltak okozói. Az eseményeket távolról, de sokszor közelről is szemlélő művésznek, ha a budai ostromról mozgalmas, színes képet akart nyújtani, ezekről a változásokról csak úgy volt módja az ábrázolásban beszámolni, hogy az egymásután lefolyó hadieseményeket koncentrikus képben foglalta össze. Innen van azután, hogy ugyanazon a képen szemléljük
