A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718
Előszó
7 A XVII. század második felében már tekintélyes irodalma van annak a kérdésnek, hogy mikép verjék ki a törököt Európából. Ezek az elméleti politikai, haditaktikai művek, valamint a kor divatos politikai jóslatai mély betekintést engednek a kor szellemébe, teljessé teszik a barokk eszmevilágának képét és egyszersmind magyarázatot adnak a felszabadító hadjáratok megindulásának eszmei világára. Míg nálunk Zrinyi Miklós a költő horvát bán dorgálja honfitársait, de azért bízik a nemzet erényeiben és a magyarság erősítésében, a zsoldos hadak eltávolításában és a nemzeti védősereg felállításában látja a török kiűzésének biztosítékát, addig a Nyugat ostorozza a nemzeti ellentéteket és a keresztes hadjárat európai megindításával akarja a törököt nemcsak Magyarországról, hanem egész Európából kiverni. De erre egyrészt megfelelő alkalom, másrészt szervező erőre volt szükség. Az 1663. évi szentgotthárdi csatában Montecuccoli seregében már 4000 francia is harcol a török ellen. Mégis az 1683. évi török támadás idején a pápaság hatalmas akciója nélkül a Szent Liga nem jöhetett volna létre. * Az előzmények rövid összefoglalása szükségesnek látszott, hogy a török korszak utolsó éveinek irodalmát és benne az európai közvéleménynek megnyilvánulásait szemlélhessük. Bécs 1683-ban történt felszabadítása már a keresztény szolidaritás jegyében megy végbe. Miként végrehajtásaiban, úgy hatásaiban is nem egy nemzet, hanem az egész keresztény Nyugat összefogásának eredménye. Ezt mutatják a katonai műveletek mellett a hadjáfat diplomáciai és pénzügyi kísérőjelenségei is. A felszabadító hadjáratok korának irodalmi állásfoglalásaiból arra a meggyőződésre jutunk, hogy a pápa kezdeményezése, diplomáciájának, misszionáriusainak hatása alatt és nem utolsó sorban pénzáldozatainak eredményeként jöhetett csak létre a Szent Liga. Ennek hatása alól még a Lipót ellen hadakozó XIV. Lajos sem vonhatta ki magát. XI. Ince pápa magatartásának éber nyilvántartása, nyilatkozataival : elismerésével vagy rosszalásával kapcsolatos élénk irodalmi visszhang még azoknak a német sajtótermékeknek elfogultságát is kellő értékre szállítja le, amelyeknek céljuk volt, hogy a pápa és a papság ellen hangulatot teremtsenek. Buonvisi bécsi nuncius diplomáciai ügyessége, politikai tapintata, viszont meg nem alkuvó szigorúsága, Abraham a Sancta Clara tömegeket megrázó, gondolatokban és szuggesztív hatásban gazdag szónoklatai és különösen Marco d’Aviano életszentségből fakadó misztikus ihlete az uralkodóra, az államügyek, a katonai és a pénzügyi közigazgatás reformjára vonatkozó javaslatai oly általános hatást gyakoroltak, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a felszabadító hadjáratok korának vezető egyéniségei a pápa és a katolikus egyház képviselői voltak. Ők az államéletbe egy egészen új elemet vittek bele : személyes aszkézisüket és a mindennapok változásától független lelki nagyságukat. Az egyház működésének volt továbbá köszönhető, hogy a katonák jórészt nem mint prédaéhes kalandorok mentek a küzdelembe, hanem Antonio Foresti imakönyvének gondolataival : azzal a fel-
