A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718
Előszó
14 Ráth György gyűjteménye Pasteiner Iván főigazgató űr és Bártfai Szabó László igazgató úr előzékenysége folytán, szintén nagy segítségünkre volt, főként a vitás tételek meghatározásában. Mindnyájunknak e helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki. Hasonlóan köszönetünket tolmácsoljuk Grünwald Fülöp tanár úrnak, aki négy jiddis nyomtatvány leírását tette számunkra lehetővé. A források sokfélesége és a különböző bibliográfiákban megnyilvánuló egyenetlenség, az egységes feldolgozás szempontjainak megállapítását tette szükségessé. A porosz katalogizálási szabályok szemelőtt tartásával az Apponyi katalógusok példája állott hozzánk legközelebb. Ezt különben Ballagi Aladár is mintául használta az Apponyi-kötetek megjelenése óta leírt céduláiban. De némi változtatásra mégis szükség volt. A gazdaságosság követelménye tette szükségessé, hogy a leírt munkák lapszám és ívrét jelzéseit a címfelvétel után, külön sor alkalmazása nélkül vettük fel. Feladatunk körülírt volta miatt mellőznünk kellett a művek altalános leírását, valamint a nem budai vonatkozású Hungarica-anyagnak ismertetését is. Ugyanez volt a helyzet az ikonográfiái anyagnál is. Viszont Buda és Pest ikonográfiája szempontjából jelentős illusztrációkra a cím leírása után utaltunk, ezután pedig, ahol szükségesnek mutatkozott, lehetőleg eredeti szöveggel vagy azoknak kivonataival ismertettük a Buda és Pest története szempontjából jellemző helyeket. Azoknál a munkáknál, amelyek már bibliográfiákban szerepeltek és amelyeknek a tartalmát a címük eléggé elárulja, mellőztük a recensiokat. A hosszú barokk címeknek egész terjedelemben való felvételét feleslegesnek találtuk, különösen akkor, amikor tárgyunktól távoleső szöveget nyújtottak. Ugyancsak mellőztük a könyvcímekben szereplő hosszadalmas címzéseket és dícsérőjelzőket is. A takarékosság szempontjait tartottuk szem előtt akkor is, amikor a variáns kiadásoknál csak a változó címszövegrészek leírására szorítkoztunk. A többkötetes munkák változó címeinek fölvételénél ugyancsak ezt az elvet követtük, azzal a különbséggel, hogy nem magyarországi vonatkozású köteteknek címfelvételét is mellőztük és csak impressziumát, valamint lapszámát jelöltük. A sorozatos műveknél csak az első kötetet szedettük petittel, míg a következő köteteket nonpareille-jel közöltük. A szerző nélküli munkákat a kezdőszótól vettük fel és csak a szövegben jeleztük fettel a mű címszavát. Több esetben alapos megfontolás után mellőztük a kiadónak szerzőként való felvételét még akkor is, ha ez az irodalmi köztudatban mint szerző szerepel. Oly esetben, amikor a mű szerzőségének kérdése nem tekinthető véglegesen tisztázottnak Apponyit követve a valószínű szerzőre recenzióban utaltunk. A bibliográfiákban, vagy Ballagi kéziratában szereplő munkák közül azokat amelyek nem voltak kezünkben, változatlanul közöltük, viszont, ahol a felvételben tévedésekre jöttünk rá, ezeket kijavítani törekedtünk. A Ballagi-kéziratnak azokat a tételeit, amelyekben sem cím, sem a recensio nem árulta el a mű budai vonatkozásait, kénytelenek voltunk mellőzni. Az egyes művek leírása után közöljük a bibliográfiai és könyvtári lelőhelyek monogrammját. A rövidítési jegyzék alapján ezek könnyen áttekinthetők. Az ön-
