A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718

Előszó

15

magukban álló monogrammok mindig bibliográfiái forrásra vagy a Fővárosi Könyvtár Budapesti Gyűjteményére utalnak. Könyvtárunk anyagának kiemelését azért látjuk indokoltnak, mert munkánk elsősorban a könyvtár Budapesti Gyűjteményének anyagán nyugszik. A Ballagi gyűjteményt jelző B-monogramm után zárójelben közöljüka Ballagi által megállapított könyvtári lelőhelyeket is. Ahol ennek jelzése a Ballagi-kéziraton hiányzik, а В után közölt évszám az évrendbe állított kézirat évszámcsoportjára utal.

A bibliográfiával párhuzamosan elkészítettük a korszak budai és pesti ikonográfiáját is. Ennek közlése azonban technikai okokból a jövő esztendőre marad.

*

A bibliográfia anyagának összegyűjtése a Fővárosi Könyvtár Budapesti Gyűjteményének munkája. A munkálatokat Dr^Kelényi B. Ottó könyvtáros vezette. Ugyancsak ő írta a bevezető tanulmányt. A bibliográfia munkatársai: Dr. Jajczay János könyvtári főtiszt, Dr. Könyves Tóth Kálmán könyvtártiszt, Dr. Hanskarl Erzsébet, Rozgonyiné Dr. Pöschl Aranka, Dr. Bánrévyné Vass Klára, Dr. Szász Béla és Dr. Szmrecsányi Marianne könyvtári tisztviselők voltak.

Az igazgatóság.

Vorwort.

Die Befreiung Wiens im Jahre 1683 erfolgte im Zeichen der christlichen Solidarität. Sie war in ihrem Vollzug und in ihrer Wirkung das Ergebnis der Zusammenarbeit des ganzen christlichen Abendlandes. Dies beweisen sowohl die militärischen Operationen, als auch die diplomatischen und finanziellen Begleiterscheinungen des Kriegszuges. Aus der Literatur des Zeitalters der Befreiungskriege können wir die Überzeugung gewinnen, dass die Heilige Liga nur durch die Initiative des Papstes, als Resultat seiner Diplomatie, seiner Missionäre und nicht in letzter Linie seiner Geldopfer Zustandekommen konnte. Nicht einmal Ludwig der XIV. der ja gegen Leopold Krieg führte, konnte sich dieser Wirkung entziehen. Das literarische Echo, welches die Haltung des Papstes Innozenz XL mit Anerkennung oder Tadel begleitet hat, lässt uns den Wert jener deutschen Druckschriften, deren Absicht es war, gegen den Papst und den Klerus Stimmung zu machen, richtig einschätzen. Das diplomatische Geschick des Nunzius in Wien Buonvisi, seine mit politischem Takt gepaarte unerbittliche Strenge, die Reden eines Abraham à Sancta Clara, welche die Massen mit ihrem Gedankenreichtum und mit ihrer suggestiven Wirkung erschütterten und vor allem die mystische Inspiration und die heilige Lebensführung eines Marco d’Aviano, seine Vorschläge zur Reform der staatlichen, militärischen und finanziellen Administration haben eine so tiefgehende und allgemeine Wirkung ausgeübt, dass es nicht zu bezweifeln ist, dass der Papst