A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718
Előszó
13 szemlélete lép és ezzel egyidejűleg a barokk képzeletet tápláló tényezők is nagy átértékelésen mennek át. A magyar kérdést a német írók most már sokkal hűvösebben kezelik ; részvétük a magyarság sorsa iránt egyre jobban elhalványul, sőt gyűlöletbe csap át, amit nálunk a Rákóczi korában kialakult németellenes hangulat is lényegesen elősegít. Egyedül a délnémet barokk dráma az, amely többé-kevésbé híven őrzi tovább a Magyarországról alkotott, fantasztikus elemekkel bővített hagyományos heroikus képet. A politikai és szemléleti átértékelés következtében természetes, hogy a romokban heverő Buda egyszerre eltűnik az érdeklődés horizontjából. Míg a felszabadítás utáni években a vár helyreállításának adatai, továbbá Budának, mint hadszervezeti és hadtápközpontnak kialakulása a török háborúk folytatása érdekében még érdeklődésre tarthatnak számot, a Rákóczi felkelés idején a Buda és Pest környéki epizódok már a lényegtelen események keretébe tartoztak. * A bibliográfia összeállításában nem jártunk ismeretlen területen. Apponyi Sándor gróf Hungarica-katalógusai, Szabó Károly Régi magyar könyvtára, Mailáth Béla budapesti bibliográfiája, Némethy Lajos a Magyar Könyvszemle 1879. évfolyamában közölt bibliográfiái összefoglalása és Kont Ignácnak »Bibliographie française de la Hongrie« c. munkájának két kötete, már előkészítették a talajt és nagy forrásanyagot gyűjtöttek össze Buda visszafoglalása korának bibliográfiájához is. Mindezekhez a külföldi irodalmi nagy katalógusok járulnak, amelyek között különösen Weller Annalen c. munkáját, a hágai királyi könyvtár W. P. C. Knüttel által szerkesztett röpirat-katalógusait, a Gustav Freytag-féle röpirat-gyüjtemény katalógusát, a Drugulin-féle röplap és metszet-katalógusokat és Kabdebo bécsi bibliográfiáját néztük át nagy haszonnal. Felhasználtunk néhány fontos külföldi antikvár-katalógust is. A bibliográfia összeállításában nagy segítségünkre volt néhai Ballagi Aladár Budapest a világirodalomban c. munkája második kötetének kéziratban maradt cédulaanyaga is, amelyet az elhunyt professzor családja két évvel ezelőtt azzal az intencióval engedett át a Fővárosi Könyvtárnak, hogy e széleskörű gyűjtés anyagát Budapest bibliográfiájának munkálataiban felhasználhassuk. Ballagi Aladár, mint ismeretes kora ifjúságától járta Európa nagy könyvtárait és érdeklődésének középpontjába már korán Buda és Pest irodalmának összegyűjtése állott. Amikor bibliográfiánkat az ő gyűjtésének felhasználásával most kiadjuk, készségesen ismerjük el Ballagi Aladár nagy érdemeit és hálával adózunk emlékének. A Ballagi kézirat mellett nagy segítségünkre volt még Apponyi Sándor gróf Hungarica gyűjteménye ötödik kötetének hasonlóan még kéziratban levő anyaga, Pukánszkyné Kádár Jolán úrnő, az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtárnokának munkája, amelyet Fitz József úr, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója és a szerző nagy készséggel bocsájtottak rendelkezésünkre. Ezeknek alapján, különösen a relációk nagy tömegében sikerült áttekintést szereznünk. A Pázmány Péter tudományegyetem könyvtára, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia
