A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai II. Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma (

Előszó

VI

Bár a középkor szelleme a lelki fürdőnek, a lélek tisztaságának sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint a testinek, Budának vizekben való gazdagsága a középkor folyamán sem maradt kiaknázatlanul. Anonymus krónikájában olvassuk, hogy amikor Árpád átkelt a Dunán, a magyar révnél a Duna mentén felmenvén »a felső meleg források alatt« ütött tábort. Itt, a mai Császárfürdő tájékán hamar megkezdődött a település. Felhévízről, mint jelentékeny helységről a János lovagok (később rhodusi, majd máltai lovagok) története kapcsán értesülünk. Nálunk 1150 körül bukkannak fel, 1178-ban pedig már azt olvassuk róluk, hogy a Felhévizen telepedtek meg. Itt volt a Szentháromságról nevezett kolostoruk, templomuk, kórházuk és fürdőjük. Az Árpádok alatt Felhévíz Buda vásárhelye volt. Forgalmát emelte a rév, amely a Margitsziget alsó csúcsának érintésével a balparton levő Jenő községgel kötötte össze.

Az Alsóhévizek neve a történelem folyamán Szent Erzsébet életével kapcsolatban merül fel először. Róla nevezték el az Alsóhévizeknél keletkezett települést Szent Erzsébet falvának, amelynek magva a János vitézek fördővel kapcsolatos kórháza (leprosoriuma) volt. Erről emlékezik meg a Margit-legenda, amikor Szent Erzsébet asszony ispotályáról a Szent Gellért hegye alatt beszél. Ez a hely a mai Szent Gellért-fürdő helyének felel meg. IV. Béla idejétől kezdve a margitszigeti dömés apácáknak és másoknak is voltak kisebb fürdői, a telekbirtokosok pedig a meleg forrásokat malmok hajtására hasznosították.

A fürdők hírének emelkedése és az irodalomban való megjelenése a Zsigmond király korában kezdődő nagyobbmértékű idegenforgalomnak tulajdonítható. Az első bővebb tudósításunk Buda fürdőiről Bertrandon de la Brocquiéretöl származik, aki mint Jó Fülöp burgundi herceg udvari embere, 1438-ban hosszabban tartózkodott Budán és annak érdekességeit leírta. Az ő tudósítása azért nagyon fontos, mert nála lépnek előtérbe először a mai Rudas- és Szent Imre-(Rác-)fürdő helyén állott fürdők. A »Buda Regia« nagy hírét azonban Mátyás királynak köszönheti. Mátyás humanista udvarában az idegen tudósok nemcsak a királyi vár kincseit, hanem a város természeti szépségeit is felfedezték, a középkor végétől pedig gyakran keresték fel a várost utazók, akiknek mindegyike megemlékezett Buda forráskincseiről is. Mátyás korában a fürdőkről bővebb leírásunk van Oláh Miklós esztergomi