A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai II. Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma (

I. Buda és Pest fürdőinek irodalma általában - 1. XVI-XVIII. század

11

Scala, Ercole. L’Ungheria compendiata. Modona : Degni 1685. 88 p. В 943/160

»II continente di Buda viene singolarizzato di Bagni caldi, uno de’quali nudrisee quantita di Pesci, altri conseruano acque salutifere, anche à varij Animali, corne a leuare le sedole, & il pelo à cinghiali, e le piume all’ Ocche, che vi si attuffano.« p. 70.

Vide quoque ed. 1687. (В 943/193)

Wagner, Johann Christoph. Delineatio provinciarium Pannóniáé. Augspurg : Koppmayer 1685. 228, 12. [7] p. В 914/93

»Auch ausserhalb der Stadt die schönsten warme Bäder, auf welche die Türcken sehr viel halten.«

Bizozeri, Sempliziano. Notizia particolare dello stato passato, e presento de’ regni d’Ungheria . .. Bologna : Longhi 1686. 299 p. 40 t. В 914/102

»Dalla parte del monte [S. Gerardo] verso il Danubio, si veggono i salutiferi Bagni di acque medicinali, gionenoli a moite infermità. Du ve no sono ; vno di acqua bogliente, e l’altro di acqua freddissima ; el’vno è all’altro vicino. E’cosa di marauiglia, che nel Bagno di acqua bogliente stanno, e vinono molti ranocchj, ladone non vi puo stare alcuna forte di pesci . . .« »I turchi, li quali molto si seruono de’Bagni, tengono questi di Buda in gran stima ; seruendosene spesso ogni giorno, non solo a nettare i corpi, ma a purgare ancora, si come pazzamente credono, le anime da ogni peccacato.« p 156—157.

Vide quoque ed. 1687.

Bizozeri, Simpliciano. Ungaria restaurada . . . Barcelona : Gelabert 1688. 280 p. 30 t. В 914/122

»Por la parte del Montecillo ázia al Danubio, se hallan los saludables Banos de agua medicinal, provechosos para muchos achaques. Dos ay de agua muy caliente, y otro de muy fria ; con muy роса distancia del uno al otro. Es cosa de gradissimo reparo ver, que en el de agua muy caliente se crian muchas Ranas, quando ningun genero de Pescado puede aguantar esse calor ; y con esta agua se pelan los animales cerdosossy otros. Los Turcos, ehe usan mucho de los Banos, hazen grande estimacion de los de Buda : sirviendose dellos muchas vésés cada dia, no solamente à efeto de limpiarse el cuerpo, pero tambien de purgarse, conforme ellos creen supersticiosamente, el aima de qualquiera pecado.« p. 147.

Cluverius, Philippus. Introductio in universam geographiam tam veterem, quam novam . . . Gvelferbyti : Bismarc 1686. [26] 607 [728] p. B 910/114

»Buda (à Caesarianis & Bavaricis copiis in primis gravissime quippe adhuc, dum hoc scribitur, obsessa) ad Danubium est infra Strigonium, olim Regni Caput & regia Sedes, ас tum egregie munita, Arcem habebat ornatissimam. Ad hanc urbem Thermae sunt calidissimae, in quibus tarnen aliquot piscium genus vivere Busbequius & Isthuanfius tradunt.« p. 339.

MarsigH, Louis Ferd. comte de —•. Description du Danube depuis la montagne de Kalenberg en Autriche, jusqu’au confluent de la rivière Jantra dans la Bulgarie. Tome I—VI. La Haye: Swart 1744. q 0961/3/1

Observations hydrographiques des bains aux environs de Bude. Tome I. p. 96.

MarsigH, Luigi Férd. gr. olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684—1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Gyűjt, és közli, bev. és jegyzetekkel ellátta Veres Endre. Bp. : Ranschburg 1907. 70 p. 7 t. В 943/43

Bagno del Bakir Efendi fabricato di legno— Bagno Kapili lüge Horos Capuoine Jakin presso la porte del Gallo, coperto di mattoni— Bagno Jessil Direkli Ilige con colonne verdi— Il picolo bagno Chiuzzuk Ilige d’aqua calda minerale e tutto coperto di piombo, ehe dà buona rendita ogn’ anno. p. 36.

II bagno Tahtadan Acik Ilige i comonodo per tutti p. 37.

Tscherning, Theodor. Das Königreich Ungarn... Nürnberg: Endter 1687. 464 [25] p. В 916/10

»Auser der Stadt, vor dem Thor, auf dem Weege, der nach Constantinopel zu gehet, siehet man einen Brunnen, welcher oben auf sehr heiss ist, und nichts destoweniger im Grunde mancherley Fische in sich hat, welche niemand anders, als halb gesotten, daraus solte zu gewarten haben.« p. 285.