MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december
Az exemptio története. — Fr. Márky Marót IV. é. t
vagy esetleg az előd jelölte ki. A visszaélések ellen már ekkor több kolostor szabad választási kiváltságot kapott vagy a királytól, vagy a Szentszéktől. III. korszak: Az exemptio történetében a szerzetesi élettel összekapcsolva új korszakot nyitott működésével Szent Kolumbán skót szerzetes. Ő 563-ban Jóna szigetén kolostort és egyházat alapított. Később munkatársai szintén. Ezeknek az egyházaknak papjai szerzetesek voltak és vezetőjük a 8. sz.-ig a jónai apát, akinek joghatósága alá tartoztak nemcsak a tartomány, hanem egyes kolostorokban élő püspökök is. 2 8 Kolumbán később Galliában, Helvétiában és Itáliában is alapított szerzetesházakat, hasonló kiváltságot követelve azoknak, mint hazájában. így történt, hogy az apát és a püspök maguknak követelte jogkör többször egybeesett. Sőt voltak püspökök, akik a szerzetesek, azok házai és templomai fölött hasonló jogokat akartak gyakorolni, mint a világiakon. Egynémelyik, mint valami kiskirály uralkodott megyéjében, mitsem törődve Rómával is. A Karolingok és a Merovingok alatt a viszszaélések még csak fokozódtak. De a politikusabb püspökök másként cselekedtek. Hogy birtokaikat békességben bírhassák, maguk adományoztak a területükön levő szerzetháznak néhány kiváltságot. Főként a kormányzásnak engedtek szabad folyást. Hogy a szerzetesek függetlenek legyenek anyagi ügyekben a püspöktől, ezt a kívánságot az alapítók is gyakran kifejezik. így a királyi oltalomlevél is csak anyagi kiváltságot biztosított a szerzeteseknek. Róma sem nézhette azonban, hogy a keresztény élet védbástyái és melegágyai a kolostorok ilyen lelkizavarok központjai legyenek. Számos tapasztalat alapján maga kezdte a kiváltságokat osztogatni. Mindinkább bővült a kiváltságok köre és ugyanakkor szűkült a püspök joghatósága. Hovatovább teljessé vált az eddig csak részleteiben adományozott exemptio. Az első teljes exemptio megadását sok szerző szeretné Nagy Szent Gergely pápának tulajdonítani, ami azonban téves. Ö írja ugyanis sajátmagáról, hogy távol legyen tőle, hogy püspöktársainak valamely egyházban gyakorolt bárminemű jogát megsértse. 2 4 Szent Kolumbán alapításai közül az északolaszországi Bobbio volt az első, mely teljes kiváltságot nyert 628-ban I. Honorius pápától. Közvetlen a Szentszéknek volt alárendelve és egy püspök sem gyakorolhatott ott jogokat az apát beleegyezése nélkül. 2 5 674-ben Adeodatus pápa adott hasonló exemptiot a galliai turoni egyházme2 3 Marx—Bilkei: i. m. 226. Bilkei Szent Kolumbán „egyház"-alapit á sáró 1. úgy véljük, hogy Marx „templom"-alapítást említ. 2 4 Epist. II. 50. 2 5 „... ita ut nullus episcopus ditionem suam in illud extendere neque ibi sacra solemnia peragere valeat. nisi ab abbate invitatus fuerit." Jaffé ed. 2. 2017.
