MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december
Herkó Páter. — Fr. Somogyváry Hetény VI. é. t
részbe, szülővárosába, Szegedre viszi. Magyar elől magyarnak a törökhöz kellett futnia, — sok magyar ember tette ezt, a testvérviszálynak ama szánnivaló napjaiban. — Az öreg Fülöp András tárt karokkal fogadja. Rendszeres szónoka lesz a szegedieknek és közben a vidéket járja, segítve ahol segíthet. A szegedi rendház lakói együttesen szólalnak fel a királyi kamaránál Ludas falu megmentése érdekében. A falut ugyanis a lévai, füleki és szendrei és ónodi királyi végvárak katonái iszonyúan megrabolták. Herkó páternek és társainak nemcsak az ellenséges töröktől kapott sebeket kellett orvosolnia, hanem azokat a még fájóbbakat is, amit magyar, magyaron ütött. 2 0 1680 augusztusában visszakerült Gyöngyösre régi quesíuáriusi állásába. Folytathatta a palócok pasztorációját ott, ahol elhagyta. A következő két év alatt úgy bevéste beléjük a hit igazságait, ezeknek az igazságoknak védelmét és a maga feledhetetlen egyéniségét, hogy nemcsak az akkori nehéz idők, de a következő évszázadok próbatételeit is fényesen kiállották. Ez alatt az idő alatt szerezte meg azt a páratlan tekintélyt, elismerést, mely a nép részéről csak nagyon kiváltságos keveseknek jár. Zrínyi Ilona káplánja ... 1681 aug. 6-án Erdős Athanáz provinciális a szakolcai káptalanon a kassai kolostor állományában, regőczi káplánnak nevezte ki. — Még Báthori Zsófia, az öreg fejedelemné bízta katolizálása után a regőczi vár lelki ellátását a szalvatoriánusokra és fia, I. Rákóczi Ferenc, majd özvegye Zrínyi Ilona alatt is ellátták ezt a szolgálatot. A rendtartomány mindig legkiválóbb tagjait küldte a híres Rákóczi család udvarába, s így került a sor a neves Herkó páterre is. Mikor Zrínyi Ilona anyósának haiála után Munkácsra költözik, Herkó páter is az udvarral megy. — Talpraesett tanácsaival sokat segít a tenger gondban élő Nagyasszonynak, s mikor fontos és bizalmas levéllel Szelepcsényi prímáshoz kell valakinek mennie, Herkó páter ajánlatára Bárkányi Jánost küldi. Ez a megbízatás veti meg alapját annak a tántoríthatatlan hűségnek, mellyel Bárkányi a Rákóczi család iránt egészen haláláig viseltetett. Herkó páter bármennyire együttérzett a Rákócziakkal és kívánta felemelkedésüket, a „galamb és a saskeselyű"-Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságát nem tudta helyeselni. Lehet, hogy ezt szóban is kifejezte, mert már a makoviczai lakodalom előtt, 1682 máj. 18-án a rendi kormánytanács Bárkányit küldte a munkácsi várba, hogy diplomatikus hajlékonyságával s ugyanakkor erélyességéyçl a katolikus Rákóczi árvák oltalmazója és tanítója legyen Thököly ellenében. Herkó páter Regéczre húzódott. A vár népének és a környék lakóinak üdvéért élt. A további folyományok mintha nem Herkó pátert igazolták volna. Thököly már aug. 12-én elfoglalja Kassát, a felvidék keleti részének kulcsát és fővárosát. Ekkor jó hasznát látták a szalvatoriánusok, hogy olyan szoros összeköttetéseik voltak Zrínyi Ilonával. Nemcsak, hogy nem ismétlődtek meg az 1672-ben kiállott szörnyűségek, hanem Kassán is megmaradhattak és szabadon járhattak a Thököly hatalma alatt levő országrészeken. 2 1 A két regéczi labanc ... Thököly sikert sikerre halmozott és folytatta diadalútját. Szept. 3-án már Fülek vára ellen vezeti az egyesült török-magyar sereget. Koháry István, a vár kapitánya utolsó csepp véréig védte volna a fontos végvárat, de a bennszorult városi lakosság nem osztotta Koháry hősies 2 0 Karácsonyi: I. 478. 2 1 Karácsonyi: I. 484.
