MAGYAR UMBRIA 1934.

emberi testét. Ezt a véleményét arra az ellenvetésre sem adja fel, hogy a szüzesség és anyaság ellentétben állnak egymássá). Szerinte ez csak virtuális ellentét Máriában, mert a Szűzanya természetes erejét Jézus emberi testének formálásában a Szentlélek isteni ereje helyettesítette. Példának hozza fel Áron vesszejét, amely Istentől kapott termékenységével tudott volna lassan, természetesen is levelet hajtani és gyümölcsöt hozni ; de nem ilyen módon hajtott ki, mert isteni erő előzte meg ebben s hirtelen virágzott ki. Igaz, hogy Mária csak mint causa secunda, másodlagos okként szerepelt a Megtestesülésnél, de azért igazi ok, vera causa volt, míg a causa prima, az elsődleges ok szerepét a Szentlélek képviselte. Mária így lett Krisztus anyja és így maradhatott mégis szűz. Scotus ilyen magyarázatát adja Szent Anzelm ama kijelentésének, mely szerint természetesség és csodásság párosul egymással Szűz Mária anyaságában. Szűz Mária szüzességével kapcsolatban egyesek azt állították, hogy Mária nem tett föltétlenül kötelező szüzességi fogadalmat, hanem hozzáértette azt is — ha Istennek is így tetszik —, s így Szent Józseffel való házassága igazi és törvényes házasság volt. Mások azt tartották, hogy a Szűzanya fogada ma föltétlenül kötelező erővel bírt, de házassága csak látszólagos házasság volt. Duns Scot ügyes ïo dula

!tal egyik véleményt sem fogadja el, jobban mondva, elfogadja mindkettőből a jót s felállítja a maga helyes tételét, mely szerint Mária absolute kötelező tisztasági fogadalmat tett s Szent Józseffel kötött házassága törvényes és igazi házasság volt. Az első állítását a Szent Szűz szavaival bizonyítja, aki azt kérdezte Gábor főangyaltól, annak üdvözlő szavai után : „Miként leszen az, mikor férfit nem ismerek?" (Luk, 1, 34.) A másodikat Szent Máté evangéliumának szövegéből támasztja alá : „József, Dávid íia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát" (Máté 1, 20.). Szűz Mária tehát szüzességi fogadalmat tett, de házasságával nem vétett ellene, mert isteni kinyilatkoztatás útján értesült arról, hogy abban is épen marad szüzessége. Scotus Szent Ambrussal azt vallja, hogy Szent József Szűz Mária mellett, mint szüzességének őre és tisztaságának tanuja szerepelt. Ezen ellenvetés után Duns Scot továbbhalad s azt állítja, hogy Mária Krisztusnak nemcsak mint embernek, hanem mint Istennek is édesanyja. Igen egyszerű de világos és megdönthetetlen érvet hoz fel véleményének bebizonyítására. Mária anyja Krisztusnak, mint embernek, az biztos. — De mivel Jézusban az emberi és isteni természet elválaszthatatlan módon egyesült egy személyben, azért Mária édesanyja Krisztusnak, mint Istennek is. Scotus alázattal borul le a nagy titok előtt. Tiszteletteljes hódolattal adózik a Szűzanyának, ennek a bezárt kertnek, amely csak az Isten közvetlen felszólítására nyílott meg, hogy magába fogadja az ég és föld királyát, Krisztust. Előtte Mária érintetlen rózsabimbó, amely az isteni szeretet fénysugarának érintésére nyílott ki, hogy puha és illatos szirmai között készítsen magá" ak lakást Isten egyszülött Fia. Mária tisztaságos Szíve volt az első s a legszentebb szentségtartója a világ Megváltójának. A mondottakból világos, hogy a tétel fordítottja is helyes. Ha