MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM
KRITIKAI REALIZMUS
sét értjük más tárggyal szemben. Ezt a viselkedést mind a két terminus határozza meg." / Prohászka 0. : Összegyűjtött ]'unkái XIV k. 108./ Prohászka bizonyltja, hogy pl. a vörös szinvak pap látása objektiv, mikor vörös posztóból fekete reverendát varrat. Az ő szemére ugyanis a vörös szint keltő sugarak a megfelelő idegpálcikák hiányában csakis igy hathatnak. Hibásnak mondjuk ugyan a szinvak pap szemét, de csak relative a mienkhez. És ha minden szem igy lenne berendezve, mondhatnők-e hibásnak? I,íinden bizonnyal nem; amint most sem mondhatjuk hibásnak sze műnket, mert az ibolya és vörös sugarakon tul mindent feketének látunk. Pedig lehetne szem, mely a szivárvány szinein kivül más szilieket is látna. " miután az érzéklés a hatás és a visszahatás törvénye alá esik, nem csodálkozhatunk, hogy'ép ugy függ a beható tárgytól, mint az érzék természetétől. Következik ebből, hogy az érzék közvetlenül smagában véve relativ s nem abszolút becsű, vagyis, hogy alanyi lag módosult"./U. o. 109./ e./ Ugyancsak Prohászkánál olvassuk Ilelmholtz Il.-nak erre a tárgyra vonatkozó nézetét. " Valamely tárgynak -mondja bármelytulajdonsága vagy minősége valósággal nem egyéb, mint annak képessége más tárgyakra bizoi.iyos hatásokat gyakorolni .Ily hatást nevezünk tulaj donságnak. Igy szőlőnk valamely anyag oldékonyságáról, azaz annak viseletéről a TÍZ iránt;szólunk annak súlyáról, azaz vonzódásáról a föld felé; és szintúgy egyenlő joggal nevezzük azt kéknek, ezt vörösnek, mert föltesszük, hogy csak azon hatást jelöli e szó, melyet a tárgy a rendes szemre gyakorol. Ámde ha az, mit tulajdonságnak nevezünk, mindig két tárgy közt levő viszonylatra vonatkozik, akkor termé szctcscn az olyféle hatás sohasem függhet csak az egymásra*behatók egyikének természetétől, hanem egyáltalában csak a másikhoz való viszonylatban állhat fenn, ésfügg ennek természetétől. Nincs tehát semmi értelme annak, ha a fénynek oly tulajdonságairól akarunk szólani, melyek minden más tárgytól függetlenül sajátságait képezik s melyek a szem érzésében újból találhat nák kifej ezésüket"./ü.o. 109-10/ 4./ A régi Skolasztika két ellenvetésére kell itt megfelelnünk:. Tapasztalati tényeinkre apriori érvvel felel. a./ Az érzéklés ismeret,-mondják. Dc, ha érzeteimet a le4 lek természetének mogfelelőleg teremti, ha érzetem csak szim -
