MAGYAR UMBRIA 1929. július

Gárdcnyi Géza világnézete müveiben, II. fr. Kolumban

4- Most már látjuk, hogy Gárdonyi szerint az állati lélek értelmes. Íz értelmiségnek pedig a legközönségesebb megnyil vánulása, s egyszersmind a legbisztosabb kritériuma is a be széd: a gondolatnak, elvont fogalmaknak külső alakba való öltöztetése. S az állatok valóban beszélnek is. Halljuk csak röviden, hogyan ir idevonatkozólag. ,

f Én azt gondolom, hogy a tyúkok is beszélnek. Amint kapirgálnak a kertek alján, hallani vélem beszélgetésüket. - Hogy vagy tyukanyó? Lesznek-e tavaszon csirkéid? - Még nem tudom. Tavaaly szerencsétlen vcltam. Egyet a héja vitt el, hármat a macska, egyet elvesztettem, kettő a vizbe fulladt. - Sok-ez egy anyának. - Sok. Sok. - Hátha az idén megoltalmaz a jó Isten? - Lehet. Megpróbálom." " Milyen büszke aztán,-írja más helyen,- mikor először sétálhat ki a csirkéivel a napsugártól meleg udvarra.-Amerre megy, szinte gurulnak utána a kis sárga, eleven gömbök. A tyúk mama szerető gondossággal szólogat nekik: - Kott-kotty.Ami bizonnyal azt teszi: - Erre, erre! tömegét a megközelíthetetlenség homályába dönti!- Annyit nekünk sem szabad szemelől tévesztenünk, hogy Az ösztön titok. Világtitok! Aki az ösztönt helyesen megmagyarázni tud- , ná, szétrebbentené a titkok szaiszi fátyolát. Sajnos az ösztön kérdéséhez nem annyira tudományos ésszel és módszerrel nyúlnak, mint eleve elfogult világnézettel. Az anyagélvü gépiess égnek; a mindent átlelkesitő a világiélek megnyilatkozásának tartja az ösztönt. A keresztény bölcselett nem vette még komoly elemzés alá az ösztön mibenlétét. Igaza van Moseux abbénak, hogy az állati ösztön lényege, működése és eszközeik ma mégimegoldatlan kérdés, ami azonban nem jelenti azt, hogy az eddig elfogadott feltevések valamikép nem közelednek az igazsághoz. Szabadjon már most megjegyeznem, hogy ezekben a mgyarázatokban mégis tulsok-az illúzió. Az ösztön nézetem: szerint szintén csak jelenség."/Trikál: A jelenségekből a v.