MAGYAR UMBRIA 1929. július

Gárdcnyi Géza világnézete müveiben, II. fr. Kolumban

És tovább már szinte mérgesen bizonyit, mert most következik : argumentum ad hominem. " De ami a legnagyobb honnan tudja :hát hvnnan tudja az a tyúk, hogy a tojásait a kellő időben, a kellő órákban, a kellő vigyázatossággal meg kell forgatni? Akik az első géptyukokat szerkesztették, nem tudták... Ma már ezt a gazdasági akadémiákon tanitják. A tyúk nem jár abba a tudós is kólába, mégis tudja. Dehát honnét tudja? Érzem, hogy ez- a kérdőjel kicsi itt a mondatom végén. A. lelkem

/kérdője-le az égig nyullad!" Ámde Gárdonyi tudja, hogy a tudósok kérdésére _az ösztönvilággal, nem pedig az észvilággal fognak felelni. Ö azonban hallani sem akar a tudósok okoskodásairól, kika tudatlanságból kifeslett, a gondolkodás, a magasabb érzés, vágyakozás hordozójától, az Önismeret birtokosától, azaz az állati lélektől a szellemi tulajdonságokat elvitatják» Szerinte a lélek megnyilatkozásait és aktusait mechanizálják azok, akik, n cselekedetek rugóit nem az értelemben, hanem az ösztön érthetetlenségében keresik. Az ösztön a titkok titka. Mivel pedig ő mindent az értelem aktusaiból magyaráz meg, azért az ösztön világ csak áttörhetetlen homályosság. Véleményét határozottan is kifejezi: /irott tudományok ' "Engem-ugymond,- az állati ösztönökről

7nem elégitenek meg. Az állati ösztön -sző csak takarója annak, hogy ezekről a tollas testben járó lelkekről nem tudunk semmit./8/ embert lát,- mert már kiokoskodta, hogy az ember ellensége,hanem akkor is / persze ezt is meg kellett volna figyelnie / ha pl. a szél hirtelen egy fűszál árnyékát veti elébe!- Igy okoskodása hamis, s a többi következtetések már szükségszerűen helytelenek lesznek. 8/ Az ösztön-elmélettel többen nincsenek megelégedve, igy pl* a hires biológus és természetfilozófus Joannes Reinke; Mein Tagewerk / Freiburg 1925 / c. könyvében a magasabbrendü állatoknál határozottan értelmi tehetséget vesz fel az ösztön helyett, és diafizikai erőket, az úgynevezett d o m i n á nsokat . Természetes, hogy egyrészt elméletének uj elemeivel sok mindent könnyedén megold, mig másrészt a problémák