MAGYAR UMBRIA 1929. július
Egy éneklő passzifióra virághervadása. fr. Szilveszter
kegyetlen érzelem, vagy az isteni Kéz? 0 igen! Máskép képzeltük mi ezt az életet, ő mennyire máskép. De le kellett törnie. így akarta a nagy Mindenható.Itt minden bölcselet elhallgat, minden tudás elnémul, itt csak nagy "Fiat!" lehet a válasz. Testvérem, te is sirtál, tudom én azt,-ez nem titok-de most vigasztallak:ö nincs már itt, de jobb helyen van. Ne kérd, ó ne kérdezd tovább, többet én sem tudok felelni, csak annyit:mind en élet titok. Titok veit ö is születésében, még nagyobb életében s a legnagyobb titok szent halálában. Csak a jó Jézus tudja vele s általa nagy céljait,a mi dolgunk:belenyugodni 5 szent akarat ába„. .0 hiszen nem nagy utat tett meg, lelkiéletet élt:a belső élet örök mennyországából átszállt az örökélet belső mennyországába. Te kongó-bongó sirva bugó budai nagyharang, de sokat hirdetsz rezgő dübörgéseddel, de megszakgatod szegényemberszivünk foszló, ugy is ernyedt selyemszálait» Hát csak kongasd ebbe a bus, siralmas nagy világba, hogy életet temetsz..»Életet, drágát, szeretőt, nem bün-rabszolga, meggyőződéstelen,tehetetlen emberi lelkek eletét, hanem életet, mely az erények kertje, szépségek forrása,virágos lélek anyaháza, fényes titkok ragyogó csilla volt. Elet, élet, te édes élet... 12.-én d.u. 3 órakor' temette Mélt. Püspök Atyánk a legnagyobb kegyelettel. Előre kimentünk a farkasréti temetőbe, hogy távollévő testvérei nevében külön bucsuzzunk tőle.Ugy feküdt ott koporsójában, mint egy megkövült örökkévalóság. De rémségesen szomorú volt e ravatal, ó de könnyeket facsaró volt e megkinzott koporsós arckép! Szép volt az élete, szép a halá.la,de e koporsós arckép, e bánatos szépség- de kegyetlen s megrenditő emlék! Egy csokor hóvirág feküdt mellette. Volt egy jóságos földi angyala, aki helyettünk eljárt hozzá a kórházba s szomorú betegágyát örökre megédesítette. Jő harmadikrendi nővér volt, aki minden látogatása alkalmával virágot vitt éjjeli szekrényére o Ámde utolsó pénteken nem tudott vinni. Kérdezte okát.#. Ö megígérte, majd hétfőn vagy kedden* Most tehát elhozta. Koporsónál mit tesz az ember? Ne várj feleletet e kérdésre, nagyon-nagyon szomorú az* Fölmentem a ravatalra s hosszan néztem a néma jajszót... \