MAGYAR UMBRIA 1929. február
A BOSNYÁK MISSZIÓK TÖRTÉNELMÉBŐL
ságokra gondolunk, s az istentelenül rájukmért jogtalanságok emlékezete szivünk mélyére hatol. Hogy mekkora volt Krisztus keresztje ellenségeinek vadsága' és kegyetlensége a keresztényekkel, az Igaz Isten tisztelői és imádóival szekben, azt bizonyltja a sok lerombolt, földig felforgatott konventnek és templomnak romhalmaza. Erről tanúskodik ezen provincia számtalan, különféle kinzoeszközökkel agyongyötört fiának vé res és vértelen emléke is, kiket a tomboló ottomán düh kolos toraikból és templomaikból kiűzött, elkergetett. De ők ezen viszontagságok között fontolgatást nem ismeretek . Félretéve minden büntetéstől és haláltól való félelmet, a törökök makacs tévelyeit felfedték és bölcs érveikkel megcáfolták .Mint tüzetlehelő oroszlánok állottak ellen a hitetlen Mohamednek és követőinek, s az üdvösségre nézve veszélyes helyzetben lé vő népet biztonságban megőrizték. Ezen szerencsétlen idő alatt, még a templomok lerombolása, a kolostorok földulása, az oltárok fölforgatása és a szent edények megszentségtelenitése után sem szűntek meg a harcias obszerváns. ferencesek a városokban, falovakban és ma jorSágokban koruk tévelyeinek töviseit és bűneit irtani, Kris tust és az 0 igaz vallását védelmezni. A keresztények házaiban mutatták be szentmiséiket; az Isten igéjét pedig privát vagy néha nyilvános szószékről, emelvényről hirdették. De o, ugyan mire nem volt képes a barbárok őrjöngő dühe és kegyetlensége?] Egyeseket kövekkel dobáltak agyon. Másokat az utcán oáro-kelok között sárral megdobálva- eltemettek, némelyeket mély árokba taszítottak, másokat pedig megvertek, égő üszkökkel agyon sütögettek, bebörtönöztek. Egyesek fejé dohányt vágtak, másokat megpofoztak. Botokkal és bikacsökökkel elvertek, vagy fölakasztottak. Ismét másokat élve megcsonkítottak és karobahuztak, éhséggel és szomjúsággal elgyengitettek. S végül ami kellemetlenséget, vagy szenvedést csak kigondolhat az ember, mindazokkal sújtották őket." /22./ S mindezeket azért kellett elszenvedniük, mert katolikusok, a népnek pásztorai, tanitói, szóval bar áí a i voltak. A mohácsi szerencsétlen véggel még nem követekezett bt