MAGYAR UMBRIA 1928. április

Tárca - Jancsi és Juliska

ii:er1, trag <

da.» láttad idő nélkül a pocsék időben. Hiába nézed magad, ugy se láthatod a szeplős égtelenkedéseket, mert ami bent van, azt" nem lehet látni kint: te pedig kint állsz révetiedo megszeppenéssel. Sebesen kozelits hozzam és én szemedbe véseii, amit látni akarsz, mert aki forduló Szemmel jut hozzám, az bent van és lejt Félve remegtem fetéjeés kérdezem: -KI vagy mi vagy te, akinek a hangját és letét csak az eszemmel érethetem? Látogatásod miért szorongás? Döntögető bíráskodásod kivánsága micsoda? Feleljí -Jul van felelekí Először is nagyon csodálom, hogy ismeretlen vagyok előtted. Hozz meg Jobban- én vagyok az, aki szájfeszitő zabolákkal fékezem az embereket, hogy ne dől jelnek omló megadással a bün fergeteges "ölébe. Én vagyok az , aki vérts|i!<fcMőkorbácsolással kBgetem őket a szenytól való megtisztulásra. Tudd msg én vagyok a LELKI I SHE RET, aki a bün előtt zabla vagyok a fékeze

tien emberiek, a bün után pedig ostor, amely büntetve terelget. Eljöttem hozzád, hogy kívülállásodból betereljelek, ezért olyan lázas a szorongásod.Hogy mit akarok? meg tiltom, hogy a gerjedő elbeszélést, amelyhez most leültei, megírjad. Látom at/elbeszélés ciméből, hogy a vajjudásod hőseit. Jancsinak és Juliskának keresztelted éppenezért szükségképpen gázolnod kellett volna a pocsék idő hináros ingóványai

ban. Kit, hogy itt nincs szükségkép? hogy többet ne is emlitsek leplezetlenül, mint azt, hogy miért akartál te Jancsiról és Juliskáról elbeszélni, amidón tanulnod kellett volna, x

s ha lett is volna időd az Írásra, miért csavarogsz te kint egy elbeszélésért? Kiért nem. irányítod szemes lépteidet én felém? Nagy az én világom, hogy csak keveset tegyek irányi to f 6 Ituht ct xí^ például: minden bűnnek és erénynek meg van a maga birodalma bennem. E s ezen birodalmak rban micsoda hegyek és völgyek terpeszkednek, micsoda folyok és tavak buzognak, micsoda falvak és városok nyüzsögnek, és micsoda kunyhók és paloták meredeznek forradalmas zsi bongás

sali } iért nem térsz be hozzám, hogy ezeknek kurjongató rivalgását, avagy istenes békéjét megírjad?• -Kegyek, megyek, -kiáltom karjaim Ittas kitárásával. -Jel van. Csak előbb le kell vetned a bemocskolt ruhádat, hogy mindent tisztán láthass. rár vetkezni akartam, amidőn Int, hogy azt ő végzi el* -ICI-