Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

V. FEJEZET. Szigorú élete és miképpen nyújtottak neki vigasztalást a teremtmények

dalmat" okozott neki, azt a szent férfiú testvérei felé így fejezte ki: — Dicsérjétek a Fölségest, mert igazán mondom nektek, sem a tűz hevét, sem a kisebb testi fájdalmat nem éreztem. Majd az orvoshoz fordulva így szólt: — Ha még nincs eléggé kiégetve a hús, nyomd bele ismét! A gyakorlott orvos megcsodálta a beteges test­ben a léleknek hatalmas erejét és ezt isteni csodának minősítette e szavakkal: — Mondom nektek, testvérek, ma csodát láttaml Ezekután Ferenc olyan tisztaságot ért el, hogy a test a lélekkel és a lélek Istennel csodás összhang­ban találkozott benne. így aztán isteni rendelésből történt, hogy mint teremtmény, Alkotójának szolgál­va, rendkívüli módon alárendelt lett az ő akaratának és hatalmának. 10. Más alkalommal meg, mikor a Szent Orbán­remeteségben súlyos betegségbe esett és maga is érez­te a természet igényét, bort kért. Ámde nem volt bor, amit adhattak volna neki. Meghagyta hát, hogy vizet hozzanak, amelyre keresztet vetve a tiszta víz tüstént a legkitűnőbb borrá változott. így amit a hely sze­génysége nem tudott előteremteni, azt a szent férfiú érdeme kieszközölte. A bor megízlelése után rögtön megkönnyebbült. Ilyenformán az íz újsága a vizet, az egészség visszatérése pedig az ivót természetfölötti módon úgy megváltoztatta, hogy benne kétszeresen szemlélhették a régi ember levetkezését és az új felöl­tését. 11. Ferencet tetszése szerint nemcsak a teremtett világ szolgálta, hanem a Teremtő gondviselése is mindenhol leereszkedett hozzá. Egy ízben midőn többféle betegség gyötörte tes­tét, lelkének felüdítésére zene után vágyakozott. S bár ez utóbbit az illendőség emberileg tiltotta, an­gyalok szolgálata mégis teljesítette óhajtását. Egy éj­jel ugyanis, miközben virrasztott és az Ürról elmélke­dett, hirtelen csodás zenét, édes dallamokat hallott. Senkit sem látott, de a muzsikálók elvonulását és visszatérését a hallgatóság bizonyította. Istenre irá­nyított lelke annyira belemerült az édes hangzatok

Next

/
Thumbnails
Contents