Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

III.FEJEZET. Szerzetet alapít és jóváhagyatja rendszabályát

III. FEJEZET. Szerzetet alapít és jóváhagyatja rendszabályát. 1. Ferenc a Szűz Istenanyának szentélyében időzve, állandó imádság közt azt kérte, hogy neki szolgájának pártfogója lenni kegyeskedjék az, aki méhébe fogadta a kegyelemmel és igazsággal teljes Ígéť.1 Az irgalmasság Anyjának érdemeire aztán magába fogadta és életre keltette az evangéliumi igazság szellemét. Egy nap ájtatosan hallgatta az apostolokról szóló misét, amelyben azt az evangéliumot olvasták, hogy Krisztus az igehirdetésre küldendő tanítványok életszabályául azt jelöli meg, hogy ne legyen se aranyuk, se ezüstjük, se pénzük öveikben, se táskájuk az úton, se két köntösük, se sarujuk, se botjukX Ezt hallva, megértve és rajta gondolkodva, az apostoli szegénység barátja kimondhatatlan örömmel telik el és így szól: — Ez az, amit kívánok! Ez az, ami után egész szívemből vágyakozom! S azon mód levetette lábáról saruját, eldobta botját, táskáját, átkozott pénzét; megelégedett egyetlen köntössel, szíj helyett kötelet kötött derekára és lelke egész buzgalmával arra törekedett, hogy a hallottakat megvalósítsa és magát mindenestül az apostoli igazság szabályai szerint módolja. 2. Isten embere ettől kezdve égi sugallatra az Jn. 1, 14. s) Mt. 10, 9.