Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

XIV. FEJEZET. Türelme és halála

Egy szent és igaz férfiú, Ágoston testvér, aki akkor szintén halálán volt és beszélőképességét már en elvesztette, környezetének hallatára így kiáltott — Várj meg, atyám, várj meg, én is veled megyek! A testvérek kérdésére és nagy csodálatára meg is mondta, hogy kihez beszél ilyen bátran: — Nem látjátok Ferenc atyánkat, aki az égbe taegy? Ezután nemes lelke legott megvált porhüvelyétől és követte a legszentebb atyát. Boldog Ferenc halála éjjelén megjelent az assisibeli püspöknek is, aki azidőtájt a garganói hegy Szent Mihály-kápolnájához zarándokolt, s ezt mondotta: — íme, elhagyom a világot és az égbe megyek. Reggel a püspök mindjárt felkelés után elmondotta, mit látott és Assisibe visszatérve kérdezősködése után bizonyosra vette, hogy a boldog atya éppen abban az órában költözött el e világból, amelyben az látomásában értésére jutott. Különben a szent férfiú halálának idején a fényt kedvelő és az est sötétjétől félő pacsirták, pedig már erősen alkonyodott az idő, nagy sokaságban szállottak a háztetőre. Ott szokatlan örvendezéssel hoszszan forgolódtak és így szolgáltatták kétségtelen bizonyítékát a Szent dicsőségének, aki őket az Isten dicséretére szokta volt hívogatni.,.