P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - PORDENONEI BOLDOG ODORIK NAPKELETI UTAZÁSAI A XIV. SZÁZADBAN
lal magában időszerűtlenséget, mivel ekkor csakugyan az észek és nyugat felől jövő kereskedelemnek gyűjtő-* helye volt. Élénk forgalmának okát is adja: „mert nagyon jó helyen fekszik". Vagyis földrajzi helyzetében van jelentősége. Most már ugyan a transzkaukázusi vasút és a szuezi csatorna megnyitása óta csak másodlagos szerepet tölt be, de a középkorban „ipari város, és kereskedelmi központ és kitűnő fekvésénél fogva elsőrendű piac. Indiából, Ormuzból, Bagdadból, Moszulból ideözönlik az árú, sőt jönnek nyugati kereskedők is, főleg genuaiak. Megtalálható itt Perzsia hegyeinek türkizje, rubinja, lazurja, a Perzsa-öböl gyöngye, a Kaspi-tenger partvidékeinek selyme, Kermán indigója stb., — mondja Miskolczy István. 2 1 Megemlít egy sóhegyet a város közelében; Tebrisz környéke valamint az Urmia-tó, a Káspi-tenger és a sivatag nyúlványai mind sok sót tartalmaznak. Tebriszben ez időben két ferencrendi zárda is volt. Innét továbbhaladva tíz nap múlva elért Soltanieh városába, amelyet 1318-ban érsekséggé emelt XXII. János pápa és amelyet a Cordiertől adott francia szöveg annyira hibásan közöl, hogy Jean Le Long végzetesen összetévesztette ezt az északperzsiai várost Szodomával.* 2 Soltanieht a mongol szultánok Argun kán és fia Khodabende építette. Magas fekvésénél és a Káspi tóhoz való közelsége miatt üdej ó levegője volt. Itt is állott egy ferencrendi zárda. A Soltaniehtől délkeletre Kasan helységről a már említett szájhagyományt közli. Jezd városa, ahova Kasanból jutott, szerinte egy napi útra van a perzsa homoksivatagtól, s ez igaz is. Ha pedig azt állítja, hogy a „szerecsenek" szerint, vagyis a bennlakók szerint keresztény, tehát külföldi egy évnél tovább nem tud meglenni, ez könnyen is érthető, mivel a homoktenger felől jövő fojtó szelek-viharok elviselhetelenné teszik az életet és a klímát. Odorik útjának magyarázói nem tudják azonosítani a következő helységeket, Comumot, amelyről azt állítja, hogy nagy város volt valamikor, Rómának sok kárt okozott és sok palota-rom látható belőle. Schla2 1 A középkori kereskedelem története, 62. 2 2 Golubovich i. m. III. 387.; Pulié, 94. í s P. Patricius Schlager O. F. M. Mit dem seligen Odorikus v. Pordenone noch Indien und China, Trier, 1912, 38.