P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - MAGYAR FERENCESEK II. JÓZSEFTŐL A KIEGYEZÉSIG

házellenes irányzatnak követői, képzelhető mily rombolást végeztek a szeráfi ifjúság lelkében. Balogh Bernát a mariánusok rendtartományának titkára és krónikása írja: 1784-ben a Pozsonyba küldött 61 növendék közül mindössze nyolcan tértek vissza a provinciába. A többi világi pap lett. A rombolás és bénítás tartott még II József halála után is, hisz 1797-ben csak 14 teológusa és 11 filozófusa maradt a mariánus rendtartománynak. A fejlődést azáltal is megakasztja II. József, hogy jó egypár kolostort eltöröl. A mariánusoknál 1786-ban eltörli az Esztergomban lévő felső konventet, továbbá Budát, Szentaltalt és Szentkatalint. 1787-ben a győri, soproni és kismartonhegyi kolostort szünteti be. Veszprémegyházmegyében eltörli a keszthelyi és mesztegynyői konventeket. Ez utóbbiból csak 1790 febr. 19-én költöztek ki (Minderről v. ö. Nagy Béni, A mariánus ferencesek II. József korában, Kat. Szemle, XIV, 1905, 456— 475; 563—585 Szabó Pius 1. m.) és a Schematismus prov. S. Mariae Hung. 1866 szerint a szalvatoriánusoknál eltörölte a debreceni, homonnai, hradistyei, kassai, lévai, szendrői, temesvári, váradi kolostorokat. A ladiszlaitáké közül: a gyüdit, körösit, ormosdit, pozsegait, hrastoviczit és remetinczit. A régi kapisztránusoké közül pedig a nagyolaszit (1796-ban visszakerült), tolnait, zomborit, Buda-vízivárosit, eszékit, péterváradit, gradiskait, paksit, velikait és diakovárit. II. József után — érthetően — nagyon, de nagyon megcsappant a ferencesek száma, de főleg szellemük szállott alá, lelki alakzatuk teljesen megváltozott. Nemcsak külsőleg tértek át a fekete habitusra, amely őket a világi papsághoz tette hasonlóvá, s amilyen ruhát a rend tagjai soha azelőtt nem hordtak a rend történetének tanúsága szerint, hanem világias lett egész életmódjuk és gondolkozásuk. Megtörték a rendi és provinciai hagyományok folyamatosságát, a regula és a rendszabályok ellen mindtöbb kihágást követtek el. A közös élet ellensége: a magánerszény divatossá lesz és megszüntetik a klauzúrát. 4. A XIX. század első felében. II. József végzetes károkat okozó rendelkezése és azoknak következményei fölhívták a római Szentszék figyelmét is a beavatkozásra. Ezért IX. Pius pápa egy intézkedést foganatosított,