P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT BONAVENTURA MISZTIKAI SZELLEME

összegezhető P. Gemelli szerint, hogy az emberi elme számára az Istenhez jutásban: Az érzékelhető mindenség alkotja az előcsarnokot, az emberi elme, mint Isten tükre képezi a „Szentélyt", a Szentírás kinyilatkoztatása pedig a Szentek szentjét.

2

2 Szent Bonaventúra misztikái működése annál figyelemreméltóbb, mivel a XIII. század elején úton-útfélen kéznélfekvő volt Joachim de Floribus (megh. 1202) álmisztikus és az ó-keresztény montanisták Parakletos tanán nyugvó, alaptalan reményekre hevítő rajongása. Joachim hatása beszüremkedett egy bizonyos enyhébb formában a fegyelmet túlzottan hangoztató ferences rendtagok körébe is. Többé-kevésbbé a joachizmus szele legyintette Hugo de Digne, B. Pármai János, a krónikaíró Salimbene, Angelus Clarenus, Petrus Joannis Olivi, Ubertinus a Casali spirituális felfogású franciskánusokat, Szent Bonaventúra rendtársait.

2

3 Ezekkel szemben Szentünk az arany középúton halad; ép az Itinerarium a példa rá, hogy misztikus szárnyalásait is a józan ész, és a korabeli katolikus szkolasztikai teológia és bölcselet tisztító ereje festette alá. Gondolatköre egyébként az ágostoni, az areopáginak nev. Dénes-féle, a szentbernáti magasságokat járta, akiknek múltja és misztikái tekintélye kizárta nála az esetleges és sekélyes szertelenségeket. A már eléggé kijegecesedett és mély szkolasztikus elvek pedig vaspántként szorították lelkendezését és kenetes emelkedettségeit a katolikus gondolkozásmódra. Abban az időben az aszketika és misztika között, mint tudomány között nem volt elválaszthatóan fölépített különbség. Mivel pedig az aszketika inkább a kegyelemmel közreműködő tevékenységet hangoztatja, míg a misztika a kegyelemmel szemben való tanulékonyságot, a kegyelemnek boldogító és ható erejét domborítja ki, — Szent Bonaventúra Szent Kasszián Jánossal, Loyolai Szent Ignáccal, Szent Alfonzzal ellentétben, akik az elsőnek szolgálatában állnak, — inkább a szorosan vett misztika útját járja és pedig Szent Terézia és Keresztes Szent János módjára. A Szeráfi Tudós ezt mégis akként teszi, hogy 2

2 P. Gemelli—

P. Takács, Franciskanizmus, 392. 2

3 V. ö. P. Guido Bondatti O. F. M., Gioachinismo e Francescanesimo nel dugento, Porziuncola, 1924.; P. Takács Ince, 8. Pármai János a bék" angyala, Budapest, 1930