P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - PORDENONEI BOLDOG ODORIK NAPKELETI UTAZÁSAI A XIV. SZÁZADBAN
tatárok elfoglalták". Dzsingisz-kán alatt 1215-ben valóban birtokukba vették a tatárok a „kán városát", amint Kambelek neve magyarul hangzik. A XXVI. fejezetben elmondja, hogy Kambelektől fél mérföldnyire a tatárok új városrészt építettek,, Taydot, vagyis kínaiul Ta-tut; ez tulaj donképen a mai Pekingnek tatár eredetű városrésze. Itt van a nagykán palotája, amelyet Odorik leír. Ez a leírása nagyban hasonlít a korabeli leírásokhoz. Marco Pólónak Kubilai nagykán palotájáról adott rajza sokban egyező Boldogunk elbeszélésével. 3 9 Ebből azt kell következtetnünk, hogy habár misszionáriusunk leírása nem is függ mindenben Marco Pólótól, mindkettőnek több évi kambeleki tartózkodása teszi őket még a kifejezésben is hasonlóvá, igazolva ezzel azt, hogy ugyanazt az épületet látták. Pordenonei Odorik szerint a nagykán palotájának kerület-falai négy mérföldnyi hosszúságban veszik körül magát a kastélyt. A kerületen belül még „sok egyéb palota van". Udvarában egy kézzel készített hegy áll, amelyen egy másik palota fekszik, „amely a legszebb a világon". Ez a hegy fákkal is be van ültetve, amiért is zöld hegynek is nevezik. A hegy oldalán nagy tó terül el, amelyen keresztül igen szép híd nyúlik át; a tóban nagyon sok vadliba, vadkacsa, stb. tenyészik, „ami nagyon csodálatos; úgy, hogy ha a nagy kán vadászni akar nem kell házából vagy a városból kimennie". Leírja a palota belsejét és annak életét. „Palotája pedig, amelyben székel, igen nagy és szép; alapja két lábnyira föl van emelve. Belsejében huszonnégy arany oszlop van. Összes falai vörös szőrmékkel vannak borítva... A palota közepén hatalmas edény van, két lépésnél magasabb, az egész egyetlen drágakőből van, amelynek a neve merdicas... A palotában nagyon sok arany páva van; midőn valamely tatár ünnepet akar szerezni urának, akkor tenyereit összecsapkodja, mire ezek a pávák kiterjesztik szárnyaikat és ujjongani látszanak. Ez pedig vagy ördögi erővel, vagy valami földalatti eszélyességgel történik". Ecseteli ezután, mikép jelenik meg a nagykán trónusán, aki mellett fölcicomázva feleségei, jobbián pe3 9 V. ö. Jules Verme—Brozik Károly dr., A Föld felfedezése, Budapest, 1881, IV. fej. Marco Pólóról szól, 59—61.