P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

III. A ferences irodalom - b) Aszketikus írók és kiadványok a XVII. és XVIII. században - Kordaviselőkre és terciáriusokra vonatkozó kiadványok

Kordaoiselökre és terciáriusokra vonatkozó kiadványok. Amidőn az első rend a XVI. század végére a török pusztítás és a protestáns üldözés folytán a legkisebb számra csappant, ugyanakkor a terciáriusok is egészen kihaltak. Emiatt az egész XVII. század folyamán harmadik rendiek Magyarországon nem találhatók. Hazánk hétszázados franciskánus történetében a XVII. század az egyetlen, amely nélkülözi Szent Ferenc bűnbánó rendjét. E helyett a XVII. századtól fogva nagyon elterjedt a kordaviselők, vagy Szent Ferenc társulatának tagjai. Ennek egyik oka az, hogy a kordaviselőknek kevesebb kötelezettségeket írt elő szabályzatuk (naponként hat Miatyánkot, ellenben a terciáriusoknak 54 Miatyánkot). Maguk a magyar rendtartományok is mindent megtesznek, hogy a hordásokat minél szélesebb rétegekben elterjesszék. Pl. P. Kusmann Dániel mariánus provinciális (1701—1704) alatt a káptalan elrendeli, hogy a provincia területén midenfelé terjeszszék a kordások testvérületét.

1 Ezt a testvérületet V. Sziksztus pápa alapította 1585-ben s hazánkban az első és főtársulat Pozsonyban 1630-ban alakult meg (Kósa). Utána főkép a ferences kolostorok körüli területeken gyorsan elterjedt. Pozsony, Győr, Szombathely, Sümeg, Gyöngyös, Szeged, Szécsény, Csíksomlyó stb., központok a kordások életében. Pl. Csíksomlyóhoz tartozó kordaviselő tagok találhatók Csík, Háromszék, Udvarhely, sőt Moldova területen is. Csíksomlyón pl. 1678-ban alakul meg e társulat, s 1741-ben az összes társulati tagok egyszerűen terciáriusok lesznek, letéve a III. rendi fogadalmat.

2 Szécsényhez, mint társulati székhelyhez 85 község tartozott a környékről.

3 Hatalmas néptömegek álltak tehát az egyes kolpstorok vezetése alatt ! A XVIII. század elején azután megkezdik a terciáriusok községeinek alapítását. Az első Komáromban 1725, aztán Körmöcbányán 1734 stb.

4 alakulnak meg. A világi eme harmadik rendieket éppúgy, mint azelőtt a kordásokat a ferencesek vezetik és igazgatják. Hónaponként újhold vasárnapján hivatalos szentmisét, körmenetet tartanak, szentbeszédet hallgatnak és gyűléseznek. Nagy ünnepeken külön zászlók alatt és külön viseletben kivonulásokat rendeznek. Mindkét társulatot, illetve rendet igyekeztek szellemi és lelki táplálékkal ellátni, ezért részükre bocsátják közre a különféle kiadványokat. Ezek közül megemlítendők : 1 Concisi Annales (Schematismus Marianus 1851), 87. 2 György József, i. m. 183—84. 3 König Kelemen, 229. 4 Takács Ince O. F. M., Szeráfi Tüzek, Pápa, 1939, 109.