P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)
III. A ferences irodalom - a) Középkori magyar ferences kódex-irodalom - Magyar nyelvű ferences kódex-irodalom
) Láttuk, hogy ezek a konstitúciók nagy aszkétikus és fegyelmi fellendülésnek váltak kiindulópontjává a rendi életben és nem egy műnek szülőanyjává írásban. A két nagy magyar provinciálisnak fegyelmi művét csak teljesebbé tette Miklay Mátyásnak a segesdi káptalanon 1535-ben közzétett pontozatai és Debreceni Péternek a szegedi káptalanon 1536-ban és az egri káptalanon 1535-ben hozott cikkelyei. Eme latinnyelvű aszkétikus irányú munkák elsősorban arról tesznek tanúságot, hogy a magyar ferencesek a középkorban szeges gonddal őrködtek szerzetük szellemének szentferenci értelemben vett megőrzésén és a rend nagy múltjának fölújításán. Eme kétirányú, üdén csörgedező forrásnak köszönheti különben létezését ugyancsak a középkorban szépen virágzó magyarnyelvű lelkiséget lehelő irodalom is. Magyarnyelvű ferences kódex-irodalom. A magyar nyelvű ferences kódex-irodalom fényesen bizonyítja azt, hogy Umbria apostolának fiai nemcsak önmaguk fegyelmét, rendi hagyományaik megőrzését és történetük írását tekintették legfőbb céljuknak, hanem e mellett megértették atyjuknak, «az egészen katolikus és apostoli férfiúnak» Szent Ferencnek mélyértelmű mondását : non sibi soli vivere, sed et aliis proficere. A ferences kéztől eredő kódexek lapjai a rend latinul nem tudó, szolgálattevő testvéreinek, a reájuk bízott klarissza szüzeknek és a begináknak szolgáltak lelkiolvasmányul, de azonkívül közkézen forogtak azok az általuk vezetett testvérületek, konfraternitások között is éppúgy, mint a lelkiségre vágyó magyar honpolgárok soraiban. Ezek közül első helyen kell említenünk az Ehrenfeld—Jókaikódexet. Horváth Cirill mondotta erről a könyvről : «Már a XIV. század végén vagy a XV. század elején van Fiorettink, amelynek mása, az Ehrenfeld-kódex, a XV. század első feléből maradt és egyik legelső magyar könyv, melyet valaha készítettek». 1 Ugyanezt ismételte az Ehrenfeld kódexről Márki Sándor, 2 Kaposy 3 Karácsonyi 4 és Vargha Dámján, 5 aki e mondást Toldy Ferencnek tulajdonítja. Az Ehrenfeld— Jókai-kódex 68 fejezete legnagyobb részt azonosítható a Speculum vitae (1504) tartalmával, de ezenkívül található benne az Actus és a Speculum Perfectionis, a Fioretti fejezeteiből. Van benne ezenkívül Szent Bonaventurából, Pisai Bertalanból, a Legenda Aureaból, sőt 1 Horváth Cirill, A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899, 88. 2 Márki Sándor, Magyar középkor. Budapest, 1914,ol81. 3 Kaposy József, Fioretti. 1921, XXXI1. 4 Karácsonyi, i. m. II. 588. ' s: >' 6 Szent Ferenc Nyomdokain. Budapest, 1926, 81. ' Mt ..;•<.•
