P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

III. A ferences irodalom - a) Középkori magyar ferences kódex-irodalom - Latin aszkétikusok

Másik, a XV. században szereplő író, éspedig egyenesen aszkétikus, hagiografikus vonatkozásban : Soproni Péter obszerváns, Capistranói Szent János társa és kísérője. Páduától kezdve látta a szentnek csodás működését. Elöljárói reáparancsolnak, hogy írja meg a nagy férfiúnak viselt dolgait. Ö aztán Márkiai Szent Jakab, Újlaki Miklós udvarbíró és Varsányi István provinciális meghagyásából leírta annak csodáit Praeconizatio S. Johannis a Capistrano. Post ejus obitum a P. Petro de Sopronio ejus socio mandante B. Viro Jacobo de Marchia per Hungáriáé Regnum S. R. E. inquisitore. 1523, címen.

1 Ugyancsak Capistranói Szent János csodáinak egy részét jegyezte föl Geszthi János tövisi guárdián ; följegyzéseiben azok a csodák szerepelnek, amelyeket a Szent 1461 pünkösd vigiliájától kisasszony napjáig művelt.

2 A magyar középkornak és az európai vallásos művelődésnek is egyik legkiválóbb gyümölcse és aszkétikus terméke a Temesvári Pelbárttól 1482—83-ban megírt : Stellarium coronae benedictae Mariae virginis in laudem eius pro singulis praedicat\onibus elegantissime coaptatum. «Pelbártnak és a magyar Mariologiának valami csodálatos terméke ez a gyűjteményes munka ; sőt a világirodalom legnépszerűbb, legkedveltebb és legmelegebb érzéssel megírt könyveinek egyike,» — mondja róla Böröcz Marcell.

3 Eme művével Pelbárt a szónokoknak óhajtott anyagot szolgáltatni, ami teljes mértékben sikerült is neki. Pelbárt hittudományi tartalommal, de aszkétikus jelleggel megírta az Expositio psalteriumot is, amelyet 1504-ben nemsokára halála után Hagenauban kinyomattak.

4 A másik nagy középkori latinul író ferences Laskai Osvát aszkétikus tevékenységének a gyümölcse, hogy megírta Capistranói Szent János életét és Magyarországon mívelt csodáit.

5 Laskai elnöklésével szerkesztették és adták ki a cseri barátok fegyelmére annyira fontos Constitutiones novae familiae Hungáriáé cum consensu capituli in loco Atya celebrati comportatae feliratú 1499-ben kelt rendi szabályokat. Esztergomi Imre obszerváns 1513-ban az atyai határozatokból kiírta a liturgikus részeket és azokból egy kis kézikönyvet állított össze. 1516-ban pedig mint már szántai guárdián a ferencesek szabályaira vonatkozó kérdések megoldását írta le.

6 1 V. ö. Bölcskey Ödön, Capistranói Szent János élete és kora. Székesfehérvár, 1924, II. 580—81, III. 507, Karácsonyi II. 567. 2 Bölcskey u. o. II. 589. 3 Böröcz, i. m. 82. ; v. ö. Mihalovics Ede dr., A kath. prédikáció története Magyarországon. Budapest, 1900, 1. 203—210. * Karácsonyi, u. o. II. 570, Böröcz i. m. 104. 6 Karácsonyi, u. o. II. 571. 6 Karácsonyi, i. m. II. 576.