P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

III. A ferences irodalom - a) Középkori magyar ferences kódex-irodalom - Latin aszkétikusok

Horváth János

1 megvilágításában a következő kódex-együttest nyerjük. Karácsonyi János

2 szerint a legrégibb magyar ismert latinul író ferences : László kalocsai érsek, akit a pápa a franciskánusok szegénységi vitájában szintén megkérdezett. Üjabban azonban dr. Tóth László

3 belső, történelmi és paleografiai érvekkel bebizonyítja, hogy László kalocsai érsek nem írt, a Karácsonyitól föltételezett ügyben semmiféle 4. ábra. A XIII. század második feleben épült pozsonyi ferences templom külseje. véleményt, vagy választ XXII. Jánosnak. Ezekután Lászlót egyelőre ki kell hagynunk a ferences írók sorozatából. Szálkái Balázs az obszerváns ferencesek vicarius provinciálisa

4 megírja a szigorúbb ferencesek, az ú. n. cseri barátok történetét 1313tól 1420-ig. Ez a történet 1339-től csupán a magyar és bosnyák obszervánsokra vonatkozik.

5 1 Horváth János, i. m. 131—145, 146. 2 Karácsonyi, i. m. II, 562. 3 Dr. Tóth László, Tanulmányok a szegénységi vita forrásainak történetéhez XXII. János pápa korában. Budapest, 1934, 26—32. 4 1517-ig az obszervánsok tartományfőnöke nem lehetett minister provinciális. 5 Karácsonyi, i. m. II. 566—67.