P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

II. A magyar ferences aszketikus irodalomnak indítóokai - Egyéb alkalmak

Egyéb alkalmak. Ezenkívül a magyar ferences aszkétikus irodalmat fejleszti mindaz a mozzanat, amely alkalomszerűen a rendi állapottal velejár. Pl. ha egy rendi egyént szentté-, boldoggáavatnak, ez a tény végigjárja az egész rendet és mindenhol megírják, fordítják az illető szentnek, vagy boldognak az életét és terjesztik tiszteletét. Ha egy kiváló franciskánus a külföldön mélyenszántó és a rendtagokra fontos könyvet bocsát közre, akkor ezt a hazai ferencesek legalább évek múlva közkinccsé törekesznek váltani. De ugyanígy, néha a haza elesettsége, szomorú sorsa adja némelyik kezébe a tollat, hogy figyelmeztetést, valami ájtatosságot, lelki olvasmányt szerkesszen vagy állítson össze és így az Istenhez való térítést előmozdítsa. Akárhány franciskánus azért lesz író, mert hallja, hogy a népnek nincs kezében imakönyve, avagy a helybeli céhekkeli foglalkozás, társulataik és egyesületek vezetése sarkalja írásra, füzetek kiadására. Alkalom elég van, s valljuk meg, hallgatnak az alkalom szavára és így nem egy könyvnek ez által lesznek írói. \