P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

II. A magyar ferences aszketikus irodalomnak indítóokai - Tudományos fölkészültség

(u. o.), hogy a teológiai lektorok mindennap tartsanak előadást, minden hónapban conclusion.es publicas: nyilvános feleleteket és disputát ; minden évben pedig nyomtatásban is meg kellett jelentetni a tételeket. A magyar viszonyokra átfordítva ezeket, látjuk, hogy már a XVII. század folyamán hazánk területén is studium generálék keletkeznek. A Szűz Máriáról nevezett Provicia részére 1639-ben Nagyszombatban állítják föl a studium generálét, ahol már áll a Pázmánytól alapított egyetem is. Az Üdvözítőről nevezett rendtartomány Kassán kap hasonlólag studium generálét 1688-ban a római aracoeli káptalan engedélyével. Már előbb a Szent Lászlóról nevezett rendtartomány 1670-ben Zágrábban nyer ugyanilyen studiumot a valladolidi káptalanon. 1691-ben pedig Zágráb studium generale I. classis lesz.

1 Kósa Jenő szerint Nagyszombat 1750-ben studium generale primae classis, Pozsony és Győr secundae classis iskolák lesznek.

2 A salvatoriana provinciában 1724-ben Kassa mellett Hradistye (Morvaország) is studium generálé. 1739-ben öt helyen van teológiájuk ; ob juventutis Religiosae numerositatem : Körmöcbányán is kellett egyet berendezniük a már fennálló kassai, hradistyei, gyöngyösi és szakolcai mellett. Körmöcbányán ugyan négy év múlva a teológiai főiskola megszűnik, de később Galgóc járul hozzájuk, mint studium generálé.

3 Ugyanígy az erdélyi stefanitáknál Kolozsvár, régi kapisztránusoknál pedig Buda és Eszék lesznek nagy tekintélyű teológiai főiskolák. Mindezek a teológiai intézetek, úgyszintén az egyes provinciákban több helyen is virágzó bölcseleti studiumok nagy mértékben foglalkoztatták a tanárokat. Ezek igyekeztek nyilvános vizsgáikon a meghívott vendégek előtt felragyogtatni a franciskánus iskola nagyjainak elveit a teológiából és bölcseletből, de hozzáfűzték a saját észrevételeiket, vagy az azok által keltett aszketikus elveket. Imígy épp a sok rendi iskola irodalmi működése is ösztökélte a lektorokat éppúgy, mint a hallgatókat. Az 1659-i mariánus statutumok már előírják a tanároknak : impressas autem theses singulis Annis publice defendant, prout superiores ordinaverint. Nyomtatásban kellett közrebocsátani a tételeket. Ez a parancs illetve ez a tény azonban magával hozta természet1 V. ö. Chronologia, II. 22, 230, 121, 243. 2 Kósa, Collectanea, i. m. ad annum 1750. 3 V. ö. Urb, Fridrich, i. m. pars I. nr. 175, 62. ol. Fridrich u. o. nr. 203. 69. ol. beszélve az 1744-i káptalanról a következőket mondja a lektori képesítésről : deinceps Patres et Fratres Studentes, non sêcus pro Lectoribus declarandi repraesententur, nisi prius scholastica methodo, extra concertationes publicas argumentis solidioribus, per très Patres SS. Theolog. Lectores, praesente Superiore Locali, et aliis etiam gravioribus Patribus, in Theologia comendabiliter versatis probentur, et difficultates sibi oppositas débité resolvant . . . post quod singuli Lectores . . . secretum testimonium. V. Diffinitorio transmitti debebunt.