P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

II. A magyar ferences aszketikus irodalomnak indítóokai - Tudományos fölkészültség

előadásait nyomatja ki, vagy legalább egy már kiadott könyvet újranyomat, ha t. i. mecenást tud szerezni, aki a kiadás költségeit fedezze. Az is megtörténik és ez elég gyakori, hogy egy még nem nagyon régi, más szerzőtől kiadott többnyire aszkétikus jellegű könyvet osztogat a vizsgán, vagy dispután jelenlevők között. Tudnunk kell azt, hogy a XVII. század folyamán hazánk területén is megkezdődött a Studium generdlék fölállítása és berendezkedése. A ferenceseknek az 1651. római általános káptalan előírja,

1 hogy mivel a sovány időkre való tekintettel a régi szokást csak nehezen lehetne fönntartani, amely szerint az egyes rendtartományok külföldre küldjenek hallgatókat, vagy lektorokat, hogy ott előadásokat tartsanak, azért meghagyja, hogy minden provincia ezentúl maga képezzen rendi előadókat. A Studium generale fogalma az 1691-i Aracoeli nagykáptalan előírása szerint kettőt foglal magában : a) a kolostor gazdaságilag oly helyzetben legyen, hogy a hivatalban lévő atyák, szolgálatot tevő testvérek és talán a szükséges személyzet mellett még legalább tíz studensnek tudjon megélhetést biztosítani

2 b) olyan helyen legyen, ahol más szerzetesrendek studiumai is állanak vagy éppen egyetem is van, unde possil cum exlraneis habere Scholasticas conjereniias. A studium generalék között megkülönböztetés vált érvényessé idők folyamán. Két fajtája volt ; egyik : primae classis in ordine ad jubilationem és a másik faja a secundae classis. A studium generale in ordine ad jubilationem azt jelentette, hogy oda csak olyan lektor mehetett előadásokat tartani, aki már egyéb studium generálén hat éven át tanított.

3 A teológián három előadót alkalmaztak az időben. Ezek közül az első a Magister Sententiarum I. könyvét adta elő ; a második lektor ugyanazon szerző II. és III. könyvét, a harmadik tanár pedig a IV. könyvet tradálta. Ez a harmadik azonban casuum con.scien/íae-előadásokat is tartott hetenként egyszer, amelyre azonban a kolostor összes tagjai megjelenni kötelesek.

4 Mindenhol előírják, hogy a teológiát megelőzőleg a filozófia három évig tartson. Az előadás módjára nézve az 1691. nagykáptalan

5 kimondja : declaramus omnes theologiae Lectores in quolibet studio ad mentem Scoti sub immediata amissione lecturae teneri ad sacram Theologiam legendám. Vagyis hivatalát vesztette az a teológiai lektor, aki nem Scotus szerint adott volna elő. Már 1663-ban sürgetik 1 Chronologia H

istorico-Legalis, II. 72. 2 Chronologia H istoricoLegalis, II. 240. 3 Constitutiones et Statuta Sambiicana O. F. M., Venetiis, 1718, cap. V. § 7. 26. old. 4 Ad quam omnes fratres Conventus convenire teneantur (Statuta Sambuc

. u. o. : Chronologia, 1642. kápt., 22.) 5 V. ö. Chronologia, II. 241.