P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

I. A ferences aszketikus élet árnyalatai - A magyar reformált rendtartományok

zösítés terhe alatt tiltják (31. pont), ellenben a gregorián ének művelését hangsúlyozzák. Csak két harangot szerezhetnek be (32. pont) ; a Matutinumot öt óra és hét óra között hajnalban végezzék (8. pont). A foglalkozások között tiltják az orvosi mesterséget (5. fej. 31. pont.). Csak olyan rendházban lakhatnak, ahol legalább tizenketten alamizsnából meg tudnak élni. Körülbelül ezekből az elvekből indultak el a magyar provinciák megújító és reformáló erői is. Az itthoni állapotok ellenségtől szorongatott és polgárháborútól befolyásolt helyzete kedvezett a mély vallásosságra való hajlandóságnak. Az összesen hatvannyira leapadt ferencesek 1600-tól kezdve e vallásos légkörben folyton szaporodnak, izmosodnak. Ehhez járul a déli országok felöl jövő ama gazdag lelkiséggel teUtett megújhodási mozgalom, amely oly szerencsésen alkotta meg eme két század franciskánusának arculatját. Azok a szentferenci elgondolások, amelyek 1368-ban Pauluccio da Trinci szerény mozgalmával kezdődtek és amelyek a XV. század folyamán és a XVI. század elején a franciskánus fegyelemnek és vonásoknak nagy rinascimentóját alkották, lassanként helyet adtak a román országokban fogamzott és gazdag erényességet lehelő, szentekben bővelkedő barokk franciskanizmusnak. Ezt jellemezte a belső egyedi tartalmasság, forró lelkiség, tüzes szemlélődés, a bűnbánó elvonultság és nagy lelki szerénység. Emez erényekből születtek meg azok a hatalmas jellemek, akiket mint szenteket ünneplünk az Egyház erényhősöktől tündöklő egén. Föllépnek eme két század alatt a reformáltak hatalmas egyéniségei : Szent Alkantarai Péter (megh. 1562), Philadelphiai Szent Benedek (f 1589), Baylon Szent Paszkál (f 1592), Szolanói Szent Ferenc (f 1610), Sanseverinói Szent Pacifik (f 1721), Keresztről nev. Szent János-József (t 1734), Cortei Szent Teofil (|1740), s egyike a leghatalmasabbaknak Portomauriziói Szent Lénárd (f 1751).

1 Ez utóbbi híve volt annak a szemlélődő reformpártnak is (Riformella), amelyet B. Barcelonai Bonaventura kezdeményezett. Hazánkba és Németországba Itáliából került be a szigorú reformáció, vagy amint akkor mondták : a szorosabb rendtartás. Antonio da Galbiato generálisi megbízott és vizitátor erősen hajtotta ennek megvalósítását és azt, hogy az egyes provinciák saját konstitucióik szerint rendezkedjenek be a reform befogadásával. Sikerült is neki, mint már jeleztük az Üdvözítőről nevezett rendtartományt 1629-ben a szorosabb rendtartásba hajtani, a Szűz Máriáról nevezett rendtartomány pedig 1659-ben vált reformálttá. 1 V. ö. Herib. Holzapfe], Manuale históriáé O. F. M. Freiburg, 1909, 309, 636—38.