P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

I. A ferences aszketikus élet árnyalatai - A magyar reformált rendtartományok

kodókat és gyalázkodókat (7. cikkely) hasonlólag börtönbüntetéssel sújtsa. A végén Igali Fábián határozatainak megtartását köti alattvalóinak lelkére. Segösdi Lukács eme büntetései félelmet keltők a mai modern ember előtt. Azonban az akkori sűrű-vérű magyarokat nem szabad mindenben olyan mértékkel taksálnunk, mint a mai finomkodó és elpetyhüdt, sokszor egyenesen degenerált epigonokat. Az időben még egy Zsigmond király is ült Visegrád várában börtönben, egy Szilágyi Mihály kormányzó is Mátyás király «jóvoltából» Világosvár börtönében elmélkedhetett szenvedélyből származó kegyetlenkedései fölött. Segösdi Lukács rendszabályai és szigorú szankciói 1517-re a Provincia Hungariae-böl Provincia conventualium reformata-i teremtett. 1517 után az egész XVI. századon keresztül a tartományfőnökök Minister Ordinis Minorum reguláris observantiaet írtak címeikben. Igali Fábián és Segösdi Lukács reformjai ugyanis lehetővé tették, hogy 1517-ben egyszerűen átcsoportosultak a provincia tagjai az obszervánsok közé. Megemlítjük még azt, hogy a XVI. század folytán Miklay Mátyás 1535-ben hozott határozatai az akkori idők eszméivel szemben fegyverzi fel alattvalóit, amidőn a 11. fejezetben hangoztatja : senki új könyvet vagy iratot az eretnekek ellen ki nem adjon, mielőtt még az egész káptalan szorgalmasan át nem vizsgálja. Az előző fejezetben pedig az eretnek és szakadár rendtagok kivizsgálását rendeli el. Az akkori, lutheri és kálvini eretnekekkel szemben emez óvatossági előírások nem is voltak alaptalanok. Meg is lett az eredménye, mivel a népes magyar ferencesek közül hazánk területén alig három-négy pártolt át az új hitre.

1 A magyar reformált rendtartományok. Következik a XVII. és XVIII. század. A török elleni csaták veszteségei — sajnos — nagyon lecsapolták és fölhigították őseink vérét. Mintha ez idők küzdelmei fogékonyabbakká és tanulékonyabbakká tették volna őket a vallásosságra, buzgóságra és jócselekedetek gyakorlására. A trienti szent zsinat szelleméből kivirágzott mély és tudatos katolikus buzgóság elsősorban az egyháziakat tölti el. A magyar ferences 1 Igali Fábiánról és Segösdi Lukácsról v. ö. Kósa, i. in. Collectanea, ad ann. 1400—1600 a megfelelő éveknél. Továbbá : Schematismus prov. S. Mariae Hung. 1851: Concisi Annales (Nyürő Zsigmondtól) 40—45 (Igaliról) ; 46, 48 (Segösdiről) ; Wadding, ad an. 1452 LX. pont (XII. k. Quaracchi, 1932, 180) Igaliról ; Farkas Szerafin, Scriptores prov. S. Mariae Hung., Posonii, 1879, 17—18 (Segösdiről) ; Karácsonyi János, Szent Ferenc Rendjének története Magyarországon 1711-ig, I. Budapest, 1922, Igaliról 61—69 és helyenként, Segösdiről u. o. 73—83. Magyar ferences aszketikus élet. 2