Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXIII. Scifi Klára. Irta: P. Molnár Arkangyal O. F. M

tette mellén karjait és így kérdé: »Mit parancsol nekem az én Uram ]ézus Krisztus«? Masseo testvér így felelt: »Sylvester testvérnek úgy, mint Klára nővérnek és társnőinek is, megadta Krisztus a feleletet és kijelentette, hogy az ő akarata az, hogy le járj a világban és prédikálj, mivel ő téged nemcsak önmagadért hívott, hanem mások lelki üdvösségéért is.« (Fioretti XVI. fejezet.) A két szent állandóan segítette, támogatta egymást. Az ő lelki megbeszéléseik voltak az az erőforrás, melyből ők ketten, de egyben gyermekeik is merítettek. Ennek bizonyságául álljon itt a Fioretti XV. fejezete, mely elbeszéli egy ilyen látogatásnak, lelki megbeszélésnek a történetét. »Szent Ferenc, midőn Assisiben volt. gyakran meglátogatá Szent Klárát, adván neki szent oktatásokat. És lévén ennek nagy óhajtása, hogy egyszer vele ebédeljen, minekutána erre többször kérte, de az sohasem akarta neki megtenni e szívességet. Mire látván az ő tanítványai Szent Klárának ezt a kívánságát, mondák Szent Ferencnek: Atyám, nekünk úgy tetszik, hogy ez a ridegség nem egyezik az isteni irgalmas sággal, hogy Klára nővért, ilyen szent szüzet, aki Isten előtt oly kedves, olyan csekély dologban, hogy veled egyék, meg nem hallgatod, különösképen, ha meggondolod, hogy ő a te prédikációid után hagyta ott a világi pompát és gazdagságot! És valóban, ha ő ennél nagyobb dolgot is követelne tőled, meg kellene cselekedned a te lelki palántádnak. Mire Szent Ferenc így felelt: — Azt hiszitek, illő őt meghallgatnom? És a társak felelék: — Igen, atyám, illő dolog, hogy megtedd neki ezt az örömet. Feleié ekkor Szent Ferenc : — Hát ha ti azt gondoljátok, én is azt gondolom. De, hogy neki ebben még nagyobb öröme teljék, azt akarom, hogy ezt az ebédet a Santa Maria degli Angioliban készítsétek, minekutána ő oly hosszú ideig volt bezárva San Damianoban, jól fog neki esni, ha megláthatja Santa Mariát, ahol megnyírták az ő fejét és felszentelték Krisztus mennyasszonyává. Ott együnk hát együtt Isten nevében. Elérkezvén tehát az így megbeszélt nap, Szent Klára kijőve a zárdából egy társnőjével és Szent Ferenc némely társának kíséretében eljőve Santa Maria degli Angioliba és áhítatosan köszönté Szűz Máriát az ő oltára előtt, ahol az ő haját levágták és ráadták a fátyolt. Ezek után amazok körülvezették őt a házban, megmutogatván neki mindeneket, mígnem elérkezik az ebéd ideje. Ezalatt Szent Ferenc megterítette az asztalt a puszta földön, mint ahogy szokása volt s ahogy az ebédideie eljött, leültek együtt Szent Ferenc és Szent Klára és Szent Ferencnek egy társa a Szent Klára társnőiével és utánuk mind a többi társak szerényen elhelyezkedtek az asztal körül. Akkor Szent Ferenc az első tál ételnél elkezdett Istenről beszélni, de oly édesen és magasztosan és oly csodálatosan, hogy leszállván föléjük az isteni kegyelem, mindnyájan elragadtattak Istentől. És így ebben az elragadtatásban, ami alatt ültek, az ég felé fordított szemekkel, Assisi összes lakói és Bettona és a környék lakói úgy látták, mintha Santa Maria degli Angioli és egész környéke és az erdő, mely akkor körülvette, erősen égett volna és mintha egy nagy tűz ütött volna ki és lángokban állt volna a templom, a zárda és