Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVII. Rogérius Bacon és a tapasztalati tudományok. Irta: Dr. Mester János

törődik korának nagy felfedezéseivel. Nem ismeri sem Harvey tanát a vérkeringésről, sem Galilei kísérleteit, Kepler csillagászati számításait. Viszont az alkotóképzeletet teljesen mellőzi, lefoglalta már a tudományok felosztásában a költészet számára. Ezért nem méltányolja a hipotéziseket, melyeknek az újkori tudás legtöbbet köszön, azért ítéli el Kopernikus és Gilbert elméleteit, mert szerinte ellenkeznek a tudományos módszerrel, egyszerre magasba szökkennek, legnagyobb hibája végül az, hogy a mennyiségtant teljesen elhanyagolja és nem is sejti, hogy e nélkül a feltalálás művészete lehetetlenség. Jóval verulami Bacon művének megjelenése (1620) előtt fényes sikerrel alkalmazza a feltalálás igaz művészetét Galileo Galilei Pisában 1589—92-ig. Az ő elvei már egészen mások. Szerinte az igaz filozófia a mindenség nagy könyvében van megírva. DAMASKUSL VÉRTANÚK. (I860.) Nyitva áll mindnyájunk előtt, de csak akkor fogjuk megérteni, ha tudjuk a könyv nyelvét és betűit. A könyv nyelve a mathematika, betűi a háromszög, a kör és egyéb mértani alakzatok, ezek segítsége nélkül lehetetlen bármit megismernünk. A tiszta induktív módszer nem ér semmit, sohase emelkedhetik fel az általános törvényekhez. A természettudományi kutatás igaz módszere két egymásba vágó eljárást foglal magában. Először általános elveket állít fel, melyek mathematikai viszonyokat fejeznek ki és alkalmasak arra, hogy az egyes tüneményeket magyarázzák (metode compositivo). Másodszor az egyes eseteket elemzi és megállapítja, vájjon a feltett törvény megvalósul-e bennük (metode risolutivo)? Ezért a mathematikus elmélet megelőzi a tényeket. Az esés törvényeinek felfedezésénél Galilei valóban inductiót, deductiót, mennyiségtani elméleteket és mérlegelő megfigyelést váltogatva. Rogerius Bacon Galilei előtt háromszáz esztendővel hirdeti és használja ezt a kétféle módszert.