Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVII. Rogérius Bacon és a tapasztalati tudományok. Irta: Dr. Mester János

Mindenekelőtt síkra száll a nillogizmus túlzó használata ellen. Az embernek megvan a maga természetes józan esze, magától követi a logika szabályait, ezért nem érdemes ezekkel sokat bíbelődnie. Aristoteles mondja ugyan, hogy a nillogizmus tudást ad (est faciena scire), de ez csak akkor igaz, ha a tapasztalás kíséri. Aristoteles logikai müveit ismeri, de nem sokra becsüli; többet érnek poétikájában és rhetorikájában azok a módszerek, melyek feltalálásra, szerkesztésre tanítanak. Ezeket a mai nyelven a valószínűség logikájának hívjuk. Nagyra becsüli a mathematikát. Felfogása értelmében még a logika is mennyiségtani törvényekkel dolgozik. Tud belőle annyit, mint akármelyik kortársa és fizikai kísérletetekben alkalmazza, akárcsak Galilei és Descartes. Előtte a mennyiségtan a filozófia abc-je, a természettudományok kapuja és kulcsa. »Tudják meg a természetbúvárok és a bölcselők, hogy a természet tárgyaival szemben örökké gyámoltalanok maradnak, ha nem ismerik a mennyiségtan hatalmát.« A tapasztalati tudománnyal az Opus Május egy egész könyve foglalkozik. (VI. rész.) Szerinte ez a legfontosabb tudomány, minden tudománynak ez a királynéja, a többi csak »ancilla«, minden elméletnek ez a célja vége. »0 az első ember a föld hátán, aki teljes öntudattal, átértéssel ejthette ki e szavakat: kísérlet és tapasztalás.« (Picavet.) Mindjárt a VI. rész elején írja: »Tapasztalás nélkül semmit se ismerhetünk meg kielégítően. A megismerésnek két módozata van : okoskodás és tapasztalás. Az okoskodás következtet, hatása az, hogy megengedjük a következményt, de nem győz meg minket (non certificat), nem távolít el minden kételyt. Azt, hogy értelmünk megnyugodjék az igazság szemléletében, csak tapasztalás útján érhetjük el . . . Ez az eset forog fenn még a mennyiségtanban is, hol a bizonyítóerő a legerősebb. Tudhatja valaki az egyenszárú háromszög bizonyítékait, tapasztalat nélkül nem nyugszik a lelke.« A tapasztalati tudománynak három előnye és rendeltetése van. 1. A többi tudomány következtetéseit megvizsgálja és bizonyossá teszi (verificat). Példaképen a szivárvány jelenségeit elemzi egész tudományos módon. 2. A meglevő tudományok határai között új eredményeket ér el. Az egészségtan művelésével, a városok berendezésének, a környék levegőjének javításával .. . meg lehet hosszabbítani az emberi életet Mathuzsálem koráig. 3. Új tudományágakat fog teremteni. Felkutatja a természet titkos erőit, megismeri a multat, előre megmondja a dolgok folyását és csodálatos hatalmú eszközöket, gépeket fog feltalálni. Ide iktatom a modern technikai vívmányokról szóló híres helyét. »Elmondom az emberi ügyesség és a természet csodálatos műveit . . . azért, hogy belássuk, milyen méltatlan dolog ezekhez hasonlítani a bűbájosságot, mely nem is tehet annyit Tisztán ésszel és ügyességgel lehet készíteni hajókat evezősök nélkül úgy, hogy a legnagyobb folyami és tengeri hajók nagyobb gyorsasággal haladnak egy ember kormányzása alatt, mintha telve volnának evezősökkel. Hasonlóan készülhetnek kocsik, melyek igavonó állatok nélkül hihetetlen gyorsasággal haladnak; úgy gondolom, ilyenek lehettek a régi kaszás szekerek, melyekkel háborút viseltek. Lehet csinálni repülőgépeket, melyekben közepén ül az ember, leleményes eszközt forgatva, melynek segélyével madarak módjára mesterséges szárnyak verdesik a levegőt. Hasonlóan lehet szerkeszteni kis gépet