Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVII. Rogérius Bacon és a tapasztalati tudományok. Irta: Dr. Mester János

Francis Bacon — úgy látszik — még abban az álomban ringatja magát, hogy egy logikai módszerrel s ennek eredményekép fényes találmányokkal, nagyobb gazdagsággal, kényelemmel meg lehet reformálni a világot. Rogeriusnak nagy előnye, hogy sokat küzd »nagy természetével* és oxfordi tanítására következő tízévi mellőztetés alatt van ideje elmélkedni és így tépelődések árán jobban megismeri az emberi lélek örvényeit, mélységeit. Ezért utódánál mélyebbre hatol az okok fürkészésében és tökéletesebb gyógyszereket ajánl elhárításukra. Szerinte a velünk született emberi gyarlóság ellen segít a kegyelem és eszközei, főleg az Oltáriszentség. Az érzékek csalódásától megment az óvatosság és jó műszerek. A szerzett akadályoktól, a bűnöktől, rossz szokásoktól az ifjúság gondosabb nevelése szabadíthatja meg a jövő nemzedéket. Tiszta erkölcs, becsületes élet nélkül senki se keresheti elfogulatlanul az igazságot, viszont az igazság verőfényében feltaláljuk az erkölcsi erők forrását. Gyarló tekintélyekkel szemben hivatkozzunk igaz tekintélyekre és ne habozzunk ellentmondani az elődöknek, ők is emberek. A megszokás ellen világos, meleg hangú érveléssel szálljunk síkra. A tömegszuggesztió hatalmát csak a pápák és a fejedelmek törhetik meg. Ők is csak úgy, ha bölcs vezetőembereket képeznek, akik a tömeget szóval és példával maguk után vonzzák. Az »eliteprincipiumot« ajánlja tehát, melytől minden haladást remélnek a modern nevelők és szociologusok, melyet oly nagy sikerrel alkalmaznak politikai, gazdasági téren a szociáldemokraták és a német népszövetség, vallásos téren a kongregációk. A felfuvalkodottság, a »mi tudósok« gőgje ellen vegyük fontolóra, hogy magunk is korlátolt emberek vagyunk és könnyen tévedhetünk. Az igazság régióiban csak négy szárnyon járhat bizton a lélek: imádja az Istent, őszintén keresi, alázattal fogadja az igazat, gyakorolja a jót, alakítja a szépet. Olyan elvek ezek, melyeket ma is megszívlelhetünk és sok önámítástól, ábrándtól, csalódástól szabadítanak meg minket. 3. A Novum Organum második részének töredékében verulami Bacon kifejti a feltalálás művészetét. Felosztásai aprólékosak, gondolatmenete nehézkes, azért kivonat helyett lelkes híve, műveinek kiadója, Fowler nyomán adom meg szabályait, előnyeit és hiányait. A sok okoskodás helyett ajánlja a természet közvetlen megfigyelését és kísérletek végzését. A renaissanceban a túlzó nillogiztikus módszer ellen a túlzó empirizmust állítják fel, mely adatok elhalmozásával kívánt előre jutni (Inductio per enumerationem simplicem). Francis Bacon helyes ösztönnel megérzi a tudományok igaz tárgyát, mely az okok (nála a formák) és az okozati kapcsolatok megismerésében van. Értelmünknek természetes hibája az okok kutatásánál, hogy szeret azonnal a legmagasabbakhoz, a széleskörű fogalmakhoz szökkenni. Meg kell tehát nyirbálni a szárnyát és ólmot kötni a lábára, hogy az egyedekről csak a legközelebbi fajhoz emelkedjék és innen újabb megfigyelések után az általánosabbakhoz. Ezután három táblakészítéssel és hosszadalmas részletezéssel adja meg a skolasztikus elvonás módozatait. Francis Bacon indukciójának előnyei mellett igen nagyok a hiányai. Nagyon bízik a szabályokban, azt hitte, ezek ismerete egyenlővé fogja tenni az emberek szellemi képességeit és mindenkit feltalálóvá, felfedezővé tesz. Ezért nem sokat