Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVII. Rogérius Bacon és a tapasztalati tudományok. Irta: Dr. Mester János

lom, a tudomány ékesszólás nélkül olyan, mint az éles kard a béna ember kezében, viszont az ékesszólás tudás nélkül éles kard őrjöngő bolond kézen.« Ismeri jól a magas stílust, de ritkán alkalmazza, ilyenkor is inkább öntudatlan lelkesedésében, mert »elsősorban az igazságot akarom feltárni és ezért a szerzők szemében alacsony stílust vagyok kénytelen használni; csekélységemhez is ez illik legjobban«. Körmondatokat faragni, ritmusra vigyázni nem ér rá. Egy év leforgása alatt tízszerannyit kell írnia nagy küzdelemmel, számos nehézséggel, mint amennyit írt az eszközökkel bőven rendelkező lord 12 év alatt. Rogeriusra a szó szoros értelmében áll a közmondás: »le stile c'est l'homme«, amilyen a stílus, olyan az ember. A stílusán megérezzük, milyen határozott, kifejlett egyéniséggel van dolgunk. Világos, energikus, néhol lirikusan ömlengő, gyakran tömör, kifejezésében gondos, főleg a legnehezebb problémáknál, melyeket mindig a legvilágosabban tár elénk. Iratai is, mint személye azt a hatást gyakorolják reánk, mintha nem is XIII. századbeli szerzőt olvasnánk. Más szerzőknél, így Alex. Halesnál, aquin. Szent Tamásnál egész az unalomig ismétlődik a stereotyp »Videtur quod non«, az ellenvetések felállítása és megoldása »respondeo ad 1-am, 2-am; respondeo dicendum stb «. R. Baco nem ír szillogizmusokban, ezzel is kifejezésre akarja juttatni, mennyire ellensége a szőrszálhasogatásnak, az örökös vitának. Gondolatait folyékonyan fejezi ki, mint a régi klasszikusok, vagy a modern írók. Ezért loggal úttörőnek nevezzük őt a tudományos próza használatában és bár stílusa nem oly választékos, ritmusa nem oly csengő, mint verulami Baconé, irodalomtörténeti jelentőségben nem kevésbbé értékes. Rogerius iratainak a külalakja tehát nem nagyon vonzó, de a tartalom hatalmas koncepciójának teremtő-, alkotóerejének állandó megnyilatkozása. Francis Bacon iratainak belső értékét három főgondolatban foglalhatjuk össze: 1. Hangsúlyozza a tudományok méltóságát, gyakorlati hasznát és megadja felosztásukat »De dignitate et augmento scientiarum« című bevezető művében és az »Új Atlantis« regényben. 2. Az eddigi felfogás szerint ő az első, ki az emberi tévedések lélektani okait fürkészi a Novum Organum első részében. 3. Az induktív módszert diadalra segíti, a feltalálás művészetévé fejleszti a Novum Organum félbenmaradt második felében. Rogerius mind a három pontban megelőzi és messze felülmúlja a Francist. 1. Tudományok méltóságát és hasznát nagy etikus és vallásos szempontokból foglalja össze a Compendium Philosophise első fejezetében és folyton rátér, gyakorlati alkalmazásokkal mutatja be az Opus Május minden egyes része befejezésében. Ez a gyakorlati A PORC! UN KU L AI KÁPOLNA OVERBECK FRESKÓJÁVAL.