Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVII. Rogérius Bacon és a tapasztalati tudományok. Irta: Dr. Mester János

érzék Rogerius egyik jellegzetes vonása. A tudományok felosztása Rogeriusnál nem oly részletes, nem oly teljes, de a valóságnak jobban megfelel, a természetes osztályozása útját sokkal jobban egyengeti, mint Francis körmönfont apriorizmusával. Verulami Baco felosztásának alapjául az értelmi lélek három tehetségét fogadja el, az emlékezetet, a képzeletet és az értelmet. Az emlékezet tárgya a történelem, a képzeleté a költészet, az értelemé a bölcsészet. Mennyire mesterkélt ez a felosztás, mindjárt az első résznél látjuk. Történelmi tudománynak veszi a leíró természettudomány egész birodalmát, a létrehozás és a művészetek tanát. A harmadik részben az erkölcsi tudományok közé sorolja az anatómiát és orvostudományt. Rogerius nem sokat törődik a tehetségek megkülönböztetésével, nem tűnődik a felosztás elve felett. Szerinte a nagy emberi célok elérésére tennünk, cselekednünk kell és mivel cselekedni nem lehet vakon, azért a tett előtt jár az elvont tudás és így a tudományok két csoportra oszlanak; elméleti (ideális, speculativ) és gyakorlati (reális, praktikus) tudományokra. Részletes felosztását főművének, a Compendium philosophise, más néven Scriptum principale-nak következő vázlata adja meg. I. kötet. Nyelvtudomány, nyelvtan és logika. II. kötet. Matematika, 1. könyv általános, 2. könyv különös vagy részletes mennyiségtan, vagy kilencféle matematikát szokott elsorolni. III. kötet. Fizika és természetbölcselet: 1. könyv: általános természetfilozófia; 2. optika; 3. elméleti és gyakorlati csillagászattan; 4. barologia; 5. elméleti és gyakorlati vegytan (alchemia); 6. gazdasági vegytan; 7. orvostan; 8. tapasztalati, kísérleti tudomány. VI. kötet. Metafizika, etika, a világnézetek és erkölcsök tana. Mivel filozófiát — szerinte az elme természetes erejével művelendő egyetemes tudományt — oszt fel, nem számítja ide a theológiát. Más alkalommal azonban a gyakorlati tudományok közé osztja az egyházi és világi jogtudománnyal együtt. Mindjárt első pillantásra szembeszökik, hogy Rogerius felosztása sokkal jobban megközelíti mai felfogásunkat, mint Francis erőltetett próbálkozása. CE NT AI FERENCES VÉRTANUK. (Giotto de Bondone.)